Napi Hírek, 1940. szeptember/2
1940-09-21 [0474]
/A miniszterelnök kolízs van cikkenekjfolytatása./ Ebből két dolog folyt. Az egyik,hogy a jovőréxézve semmifele határozatot ne hozzunk a felszabadult orsz.grészekre és népükre nézve,róluk,néJJcülük. A másik pedig az.bogy az emberek is - katonák és civilek - akikre ott közigazgatási feladatot bizunk, lehetaeg erdélyi és a partium földjének szülőttei.származottai legyenek,akikben él az erdélyi szellem,az erdélyi levegő, akik könnyen és rögtón megérti ik egymást az odahazamar adottakkal. Mert az erdélyi szellem nem ui valami; a gyulák: idejében kezdődik már és az erdélyi fejedelemség? történelmi sorsa fejlesztette ki igazan,amikor mi tar ottuk f nn nehéz körülmények közt Magvarországot, Vérre vált 1 kiség ez,amely a kisebbségi sorsban csak iskolát járt,de kisebbségi sorsának felfogasa az a nemes,megbocsátó, a bosszút és megtorlást az első pillanatban elháritó felfogás .amely sokévszázados lelkiségének méIvéből faka. és abból a felelősségérzetből,amelyet ez az évszázados lelkiség a maga földjéért, a maga kis hazájáért érez. A feladatok kétfélék: pillanatnyiak és hosszabb lélekzetüek^anélkül.hogy ezt a két csoportot élesen . el lehetne választani egymástól. Világos ,hogy az állandóbb feladatokat,a messzebbtekintő intézkedésieket jól át kell rágni és meg kell vitatnunk. Ennek jelzésére hivtam össz° már szeptember 14.-én az erdélyi és partiumbeli vezeti férfiakat arra,hogy bizonyos elvi kérdéseket tisztázni kezdjünk.hogy elgondolásaimat néhány elvi kérdésben ismertessem és véleményüket halljam. Ez az értekezlet nem volt teljes,mert . hiányoztak a székelyföldiek. Október folyamán többnapos és a_ visszatért orsz-grész minden egységét képviselő értekezletet kell tar taxink azoknak az elvi kérdéseknek és általános problémáknak megvitatására ,amelyek/az erdélyi és partiumi élet szempont jából,de az egész ország szempontjából is fontosak. Addig is azonban bizonyos kérdéseket előkészítünk, Eletrehivtam egy jogi bizotts ógot,mely az e területen jelenleg érvénybenlévő törvényeket es törvényerejű rendeleteket vizsgálja át h asz nos s águk, szü^s égess ég ük és a magyar jogrendszerrel való viszonyuk szempontjából. üss zeni vtam Erdély gazdasági intézményeinek választott vezetőit - igy az Egre.Hangya, a Hitelszövetkezetek vezetőit - és egyes gazdasági ágak,mint például pénzintézetek,. . ipar,erdőgazdaság egyes képviselőit vagy szakértőit s belőlük gazdaoági tanácsot alakitot^am. A napokban szándékozom életrehivni agy külön szervet,amely a mezögazdasíg.erdogazdaság és a román földreformnak függőkérd iseivei foglalkozik. Énhez csak annyit szeretnék hoz: záfüzni.hogy Erdély ben, Romániában, a külföldön azzal aeitálnak elienünk, nogy jönnek a feudális m .jyarok és visszaveszik a kisemberek,elsősorban a román kisemberek földjétT A magyarok rég nemtfeudálisak, legfeljebb uri gondolkodásúak, de ezek azután egy formán, akár grófnak^akár parasztnak titulálták őseiket. Ennek következtében a kisember földjét nem veszik el. De vannak a román földreformból folyó mindenféle igen bonyolult kérdések, melyeket tisztázni kell majd. E három előkészitő bizottságon kivül kulturális bizottságot is szerveztünk,amennyiben szükséges,más ilyen előkészitő bizottságokat,vagy tanácsokat is léoesitünk. Kormányzó urunkat üdvözlő kolozsvári beszédemben is mondottam már, hogy a mi földünk egy részének visszatértével nagy lökéssel mé?. teljesebbé vált újból dunamed^ncei évszázados küldetésünk. Közvetlenebbek és nagyobbak lettek feladataink a többnyelvű ország vezetése tekintetében, Szentistváni feladatnak nevezzük ezt magyar szempontból,nemzeti kédésnek nevezik modernül és nemzetközien. A vis&zatért országrésszel egy milliót meghaladó románság is tért vissza. Büszke voitap i arra.,hogy a felszabadulás t> . (örömmámor/ óráinak és nap ia ina kV J „1, ^ ^iwm . zavarta, meg egy pillanatra sem a visszatért erdélyi vezetőembereket,sem munkásokat,iparosokat ,földmiveseket abban a szivek mélyén ülő magyar nemes tóS^lhSSKzSÍI^.Iltótl^? 1 ' "^óriást f^rgíni,
