Napi Hírek, 1940. szeptember/2
1940-09-21 [0474]
/A miniszterelnök kolozsvári cikkéndc II.folytatása./ Remélem t hogy az erdélyi magyarságnak ezt az érzését a románság és vezetői meg fogják tudni becsülni ennek az érzésnek nagysága és szépsége szerint és ilyen értelemben fogiák népüket irányítani es . befolyásolni. Magyarok ^székelyek, szászok .románok évszázadokon át éltek e hazában együtt. Mindnyájuk számára ez a föld " a haza". Csak azokat tekintem kivét élnek,akik ezt a hazát 1940.augusztus 30.-ától kezdve n Uj hazának" tekincik, Mindenesetre akik évszázadokig itt együtt ^ltekjnem ébredtek uj hazában és mi,akik nem töltöttük itt a törtenelemnek ezt a 22 éves rövid pillanatát .nem jöttünk uj hazába vissza. A nemzetisegeket mi a legnapyobb jóakarattal fogjuk kezelni és vezetni,mint jó és szigorú anya* A nemzetiségi kérdés lényegét nem az elméletbe n,hanem a gyakorlatban látom,a közigazgatás lényeget az emberekkel való közvetlen érintkezésben. Mindenhez elsősorban az Ke II,hogy a közigazgatási tisztviselők és egyáltalán a vezető ember beszélje a nép nyelvét es legyen szociális érzéke. Ezeken a dolgokon rajta lesz a szemem. Nemzetközi kötelezettséget is vállaltunk arra,hogy mindenkivel egyformán bánunk. Srre^nem is volt különösebb szükség,mert a magyar kormánynak is ez az álláspontja. Csak egyet jegyzek meg ezzel kapcsolatban: A szegényeket, az elnyomottakat - mint minden társadalomban - különösebben kell istápolnia a vezetőknek, a kormánynak és a társadalomnak. Az elmúlt husz esztendőben pedig a magyarok voltak azok,akiknek nagy tömegei lettek az elesettek,anyagilag és szellemileg egyaránt .Termeszetes, gondunk lesz ,hogy a visszakerült terület immár újra magyar állampolgárra lett elbocsátott tisztviselőit, nyugdíjasait,munkásait,gazdáit,birtokosait felemijük abból a mélységből,ahová őket tetaszitít k,de szigorúan fogunk őrködni afölött,hogy az a nehéz körülmények nyomása alatt bekövetkezett egészséges folyamat.hogv a magyar fiatalság a szabad pályákon, a gazdasági életben kezdett elhelyezkedni,ne. akadjon el és ne adjon helyt az állami állásokra való egészségtelen toaulásnak. Azért is fogjuk kuj. nősen istápolni a ma&yarságot,mert az erdélyi magyarság különösen fontos tényezője hazánk felvirágoztatásának. Az erdélyi magyarság veszthetett anyagiakban,szellemiekben,de egyet - mindig tudtam - nem veszithet el s ez lelki ereje. S amikor hazajöttem, lattan,hogy nónosak nem veszített,de a megpróbáltatások fürdőjében meg is edződött. Az erdélyi magyarság ezért - és mert mint ahogy valláskülönbsegeivet nem ismert eddig sem,most rang és oszt 'lykülönbsápek nélkül, amelyeket szinten nem ismertünk soha ugy mint más országok és más országrészek,-még teljesebben eggyéforrt társadalmi erő. De ez a társadalmi ere nagy kötelességeket is jelent: az er élyi magyarság,amely az ország többi részétol anyagi és szellemi támaszt kap, adhat ja a lelkieket. Erdélyben a t ar^adaimi feladat első feladatunk: a maöyarság összetartása es nagyobb,országos feladatokra való fejlesztése. Ezt az összefogást azután vigyUk at az egész országra,melynek sokkal kevésbbé van ilyen társadalmi egysegeNagy és komoly feladat teljesítését várom Erdélvtől és különösen annak ifjúságát ól, amely re Erdély és az ország közéletében is mától fogva fontos szerep vár.
