Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-15 [0473]

0 Ki/Ho ^VA Székelyföld természeti kincsei között... Folyt. / Átélte ez a város a román elnyomást is. tűrte, hogy bádogossegédekből le+t főispánok, csak irni, olvssnitudó törvénysz-ki birok üljenek a nyakukon, fizették ké'szer, háromszor ugyanazt az adót, összeszorított foggal, bizva abban, heg" egyszer ennek is vege szakad. Kitartásuknak meg is lett a jutalma, Udvarhely ismét ma­gvar ás dédelgető szeretettel veheti körül a magyar honvédeket. A csapa­tok :bevonulásának napján megállott itt is a munka, boldog izgalommal várták a katonák érkezését, késő éjszakáig ünnepeltek, de másnap reggel már minden i a helyén volt, a munkahelyek hangosak voltak ármunka dalától és a környező hegvekből már bedöcögtek a városba a bivalyoktól vont társzekerek, a hirek "Sz Q- ike-vizzaTi A közeli falvak népe újra él ősi privilégiumával, hogy bort vigyen a városba, a másik a hetipiacon disznó­húst áru Íjon,megindult újra a város. Mini ha elfelejtették volna a sok szenvedést, megelége­dett, boldosr mosollyal az arcukon járják a várost, hogy szót váltsanak egy-ássál: azt is megértük. Nem sokat panaszkodnak, csak annyit mondanak: nem tudják az urak, mi volt itt, mitől szabadítottak meg bennünket, de nem baj, csakhogy itt varnak. Ez a szorgalmas okos nép rövidesen kiheveri azt. az óriási veszteséget, ami hsuzonkét év alatt érte. mert szeret és tud dolgozni, minden jó tulajdonsággal megáldott. Ennek a kincses földnek min­den értékét kihasználják, hiszen most már a maguk ós az ország iavára lesz munkájuk, nem hordják el munkájuk gyümölcsét, nem kell a saját tulajdonuk kitermeléséért fizetniök, nem kell a bretosnak havi 50-60.000 lejt csak "kenésre" kifizetni. i\lyugodt ? céltudatos munka veszi kezMét a Székely­földön és virulni, gyarapodni fog ez a természeti kincsekkel oly gazda­gon megáldott ország. KicsfriíÜl ez minden szavukból, tetteikből szemük, kacagásából, ahol szenvedéseikről csak annyit mondanak: Minden a múlté már, most kezíd-őaika mi számunkra az élet!" A jó Isten is szeretettel nézte a magyar honvédek nótás bevonulását Erdélybe, mindennap bőven ömlött 8Z áldásos napsugár- a kato­nák útjára. Amint" a megszállás befejeződött megnyíltak az _g csatornái, nehéz, sürü köd ülte meg az erdélyi hegyeket, az ormok pipáltak, hulló 4 1, az eső, s a rossz utakon hamarosan fénylő kis tócsák keletkeztek. A zuhogó eső sem tud*a megakadályozni a falusiakat abban, hogy naphosszat a diadal­kapu körül +ar + ózkodjofT és várja, hátha erretéved még egy-egy elkéseVt, katonsi gépkocsi, hogy utasait ünnepelhesse. Nem is maradt el a boldogság, mert most viszik erre'a kakastollas csendőröket, minden faluban marad belő­lük néhány s mire besötétedik már ők virrasztanak a kis székely falvak bol­dog nyugalma^-s álma fölött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom