Napi Hírek, 1939. július/1
1939-07-15 [0445]
W Ku/Mo M U n c h e n, iulius 15./Német Távirati Iroda-/ N Göbbels dr.birodalmi miniszter a képzőművészetek díszülésen beszédet mondott. Göbbels hangsúlyozta, hogy a Német Művészet Házának pontosan körülhatárolt rendeltetése van. Ebben a-házban csak a szép és nemes, ; egysz w val maga a művészet nyerhet elhelyezést.Először történik íreg e helyen, hogy egészen nagy keretekben kisérletet tesznek a művészetnek a nep látókörébe való visszavezetése érd&ében. A miniszter ezután a ndrict művészetek napiának föladataival foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a német nemzeti szocialista művészeti politikának nem - feladata, Hogy a szervezet révén tehetségeket ku- * tasson fel. hanem ellenkezőleg az a feladata, hogy a szervezettség hegitsegévcl eltávolitsa az útból mindazokat az akadályokat, amelyek a nép művészi fejlődésének útját állják. Á miniszter megolégodéssol állapította' meg, hogy a nomzeti szocialista művészeti politikának ezt a célját nagyrészbon már ol is ártók. Azok a művészek, akik ma Hitler kancellár körül csoportosulna! uj nemzedék gyermekei, akiknek nincs többé közük a szépnok anhoz a terméket!on és dekadens fogalmához, amollyol Hitler kancellár két évvel czolőtt vógképpon szakított./MTI/ o Ln Genf, július 15. /Magyar Távirati Iroda/ A Courrior de Geneve háromhasábos cikket közöl a "Magyar Buténföldről". Jellegzetes - mondja a cikk -, hogy mig a széthullott Csehszlovákiát az egész világ megsiratta, a feldarabolt, ezeréves Magyarországért, a nyugati civilizáció bástyájáért, senkinek egyetlen egy könnye sem hullott. A ffiuténföld 750 év óta integráns része volt Magyarországnak. Politikai, gazdasági, néprajzi, geopolitikai okok fűzik Magyarországhoz, amelyhez nyomban visszatért, mihelyt összeomlott Cseh-szlovákia. Képviselői a legnagyobb öröm és a legmelegebb rokonszenv megnyilatkozásai közepette vonultak be a magyar parlamentbe, A testvéri összeölelkezás megható pillanata volt ez. A kormányzó báró Perényi Zsigmondot nevezte ki a Buténröld kormányzófciztosául. A kormány most foglalkozik a nemzetiségi problémának a szent istváni hagyományok szellemében való megoldásával. Senki sem gondol a magyar-orosz nép jogai megnyirbálására; ellenkezőleg, az összes problémákat a jogegyenlőség alapján óhajtják megoldani. A jelenlegi rendelkezéseket rövidesen az autonómiáról szóló törvény fogja követni. A magyar jogfejlődés évszázadok folyamán 8, vármegyei autonómiát feilesztette ki, amelynek kikristályosodott formája ideális keretül kínálkozik az összes megoldandó kérdések számára. A magyar-orosz kérdés megoldásával Kozma Miklós volt belügyminiszter foglalkozik egyik mesterien felépített beszédében. Szerinte ruszin probléma nincs és nem is volt. Mindezt csak célzatos és veszedelmes aknamunka vetette felszínre. A magyar-orosz nép sohasem akart elszakadni Magyarországtól és mihelyt eltűnt az őt az anyaországtól elválasztó prszzak, nyomban visszatért hozzája. A térképre vetett egyetlen pillantás meggyőzhet bárkit is arról, hogy Kárpátalja szerves része annak a tökéletes földrajzi egységnek, amely a történeti Magyarországban nyert kifejezést. Kegyei, völgyei, folyói, mind a nagy magyar Alföld felé irányulnak. A magyar-orosz nép nem legyőzött nép, hanem maga választotta Magyarországot hazájául és annak sorsában -jóban-rosszban egyaránt osztozott. Kozma Miklós megdönthetetlen érvekkel mutatta ki, hogy Kárpátalja teljesen Magyarország gazdasági érdekkörébe tartozik s gazdasági életük egymást a legtökéletesebben kiegészítik. Csak egy Benes-féle rabulisztikus politika, amely Kárpátalját a szovjetorosz bolsevizmus ugródeszkájául szemelte ki, szakíthatta elazt ideiglenesen Magyarországtól s ezzel azt a legnagyobb nyomorba taszította. Hála az egeknek, hogy a bolsevizmus Csehszlovákián keresztül nem ejthette rabul egész Európát. Nagy az öröm Magyarországon, hogy keblére ölelheti visszakerült fiait!.
