Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-14 [0441]

o- la Ki/X Székes fehérvár, május 14. /Magyar Távirati Iroda/­Hóraan Bálint vallás- és koze^tat'.aögyi aJMs*t«P vasárun* délelőtt 11 órakor Székesfehérvárott a Szent István teremben mondotta el programmbeszédét. A temet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség és a ivat jolikus AJr udvarán is igen sokan helyezkedtek el, hogy legalább hang­szórokon keresetül hallgassák a miniszter szavait. Az emelvényen a minisz terén kivül helyet foglalt Kaltenecker Viktor felsőházi tag, vadász József ÉiV felügyeld, állomásfőnök, ott volt Jalsoviczky Károly államtitkár,, 'lerbécz Miklós miniszteri tanácsos, valamint a város igen sok előkelősége. A gyűlést-Kaltenecker Viktor felsőházi tag nyitotta meg, majd" átadta a szót Homan Bálint miniszternek. A miniszter először is megköszönte, ho. y Székesfehérvár városa újból képviselőjének jelöli és köszönetet mondott azért a bizalomért, szeretetért és megértésért, amelyet a város lakosságából feléje áradni érez. Emlékeztetett arra, ho :y éppen hat évvel és hat hónappal ezelőtt mondotta el első prograaiüibeszedét az ősi koronázó városban és ez alk lommal ismer­telte az a.cKori kom Íny nagyszabású terveit. Ezután utalt két hét előtt tartott beszámolójára, Teleki Pál gróf miniszterelnök^ szegedi beszédére, Reményi °chneller Lajos pénzügyminiszter bajai beszédére, idézte Gömbös Gyula egykori programmját, Bárányi Kálmán győri beszédét és a magyar élet mozgalmát éltrehivó Imrédy Béla zászlóbonto beszédét. Székben a beszédek­ben le van fektetve az a politika, amelyet követ és amelyet keresztény nemzeti, szociális,-., fajvéaő jobboldali politikának nevezhetünk. Ezt a politikát követem nyílegyenes uton immár négy miniszterelnök ideje alatt. & négy miniszterelnök személye egy irányt jelent. Gömbös Gyula ösztönös meglátása és dinamizmusa, Darányi Kálmán politikai judiciuma és bölcsesége Imrédy Béla akaratereje és megejtő fanatizmusa és Teleki Pál gróf kimerít­hetetlen tudása és nemzedékek során át .kifinomult politikai érzése mind egyazon forrásból táplálkozik, egyazon eszme szolgálatában működik ós egy célra tör. /Éljenzés és taps/ A múltévben a szentistváni gondolattól volt hangos az or­szág, az idén a szegedi gondolathoz térünk vissza, A husz év előtti keresz­tény nemzeti gondolat, a magyar fajvédő gondolat, a szentistváni gondolat jelentése tulajdonképen egy. NevezhetjüK történelmi magyar gon­dolatnak is. Hordozói voltak ^zent István, IV. Béla, Nagy Lajos, Zrínyi iJiiklds, Széchényi István és más nagyjai a nemzetnek, egeszén Horthy Miklós kormányzóig /zugó éljenzés és taps/, "Ennek a gondolatnak kivan érvényt szerezni a keresztény gondolat, a nemzeti eszme és szociális elv három pillérén épült politika, amelyet a Nemzeti egység Pártja és a Magyar Llet Pártja követ. Mennyiben különböí ik ez a politika a régi liberális po­litkátol? - tetve fel a kérdést a miniszter. A liberális korszak, a laikus etika alapján szétszórta a korábbi világnézeti egységet, hl zonytalanságot hivott életre és teret adott az egyéni kilengéseknek. Az uj politika a keresztény erkölcs, a keresztény etika szilárd talajára helyezkedik vissza és bizalmi légkört igyekszikfazáltal, hogy megtisztítja a közéletet és társadalmat a^kóros csiráktól. A liberális korszak az ismeretek gyarapí­tásával a technikai k észül tség és . .m szakműveltség fejlesztésével magas színvonalra emelkedett, de megfeledkezni látszott a kultúráról, az igazi művelődésről. A mi \ ' . politikánk az igazi művelődés kettős erkölcsi és elméleti tartalmának megfelelően egyensúlyba kívánja hozni az erkölcsöt és tudást és ezáltal törekszik a kultúrát nemcsak szellemi, hanem erkölcsi ér­telemben is magas színvonalra emelni, /Folytatása következik/ /-fc<w,c*^

Next

/
Oldalképek
Tartalom