Napi Hírek, 1939. május/1
1939-05-14 [0441]
o- Ta Ki/l /Hóman vallás- és közoktatásügyi miniszter>beszédének l e folyt/ A liberális korszak individualista rendszere az egyén előtérbe helyezésével részreire bontotta, atomizálta a társadal ma t, mert az egyéni szabadság elvéből kiindulva e* egyéni érdeket helyezte mindenek föle. Az egyén boldogulása volt a cél. mig ma a mi politikánk,a SSD cialis rendszer az egyént a közösség alá rendeli, egységbe foglal ja és ezt az egységet szemben az előttünk való összes már lejárt korszak nemzetközi szociáldemokráciajávai, marxizmusával szemben nem egyes osztályokban,hivatásokban látja, hanem a természetes családi közöfcfeégban, a nemzetben, amelynek keretében kell mindig az egyén érvényesülését keresni. A nemzet érdeke alárendeli az egyéni érdeket es ezen az uton halad a nemzeti élet teljes kifejlődése felé. Az uj politikai módszer ehhez képest a nevelés. Sokszor hangoztattam, hogy csak céltudatos nemzetnevelő munkával és a nép széles rétegeinek szociális gondozásával -/.alapját megvetnünk az egészséges nemzeti fejlődésnek és a magyar nép'•• boldogulásának, mint anyagi mint szellemi téren. /lehet A nemzetnevelés célja egészséges nemzeti közszellem kialakítása és a nemzetélet számára szükséges, hogy jellemes, erkölcsös, értelmes, müveit, szociális érzékű munkás magyar emberek minél nagyobb számban nevelődjenek. •A művelődésnek kettős a tartalma: erkölcs és tudás. Ehhez képest az iskolákban egyensulaba kell hozni a nevelést és oktatást és sokkal nagyobb hangsulyot kell adni a nevelő szempontoknak, mint korábban tö§»téiit, mert a jellem és értelemképzés, a szociális érzés felébresztése felette álfa száraz ismeret-gyarapitésnak. Az elmélet és gyakorlat között helyes egyensúlyt kell teremteni, mert módot kell adni á nemzet arra alkalmas fiainak, hogy elméleti téren dolgozva, tanulva vihessék előre a nemzet és társadalom ügyét* De másrészt a széles rétegeknek olyan gyakorlati műveltséget és szakműveltséget kell adni ; amelynek birtokában a maguk foglalkozási és hivatási körében tökéletes munkát végezhetnek és ezáltal a nemzet anyagi és erkölcsi értékeit gyarapíthatják. Az elmélet és a gyakorlat mellett az iskolának súlyt kell vetnie a testnevelésre is, mert ismeretes, ho ;y milyen nagy szerepe van a rendszeres testnevelesnek a jellemképzésben és a katonai szolgálat előkészítése szempontjából, Ezeket a célokat szem előtt tartva az^iskólában, * mint a nemzetnevelés fő területén a tanulmányok elmélyítéséire és uj meghatározására, az elméleti túlterhelés megszüntetésére és a nemzeti tartalom elmélyítésére törekszünk. Ez jereszben már megtörtént, másrészt pedig folyamatban van és remélhetjük; hogy az iskolai mun^a, ha nem is egyik napról a másik,ra,de néhány év múlva a'iiatal magyarok műveltségén felismerhető lesz. TöreKszünk az iskola-hálózat, elsősorban a népiskolai intézmények kibővítésire, a túlzsúfoltság megszüntetésére. Az iskolaépítés során természetesen nagy súlyt kivánok helyezni a gazdasági szakiskolák létesítésére .A legközelebbi jövőben 50 mezőgazdasági népiskolát kivánok felépíteni, és a földmivelésügyi miniszter.;;;? is folyamatba tette a >«;ai téli mezőgazdasági iskolák hálózatának nagyobb arányú fejlesztését. Ezenkivüi szakiskolákatJ^ki-i vánok j-.'i létesíteni, amelyek kézül itt Székesfehérváron kertészeti szakiskolát állítok fel, ' <&u> Az iskola mellett azonban más tényezőknek is nevelnie kell, va 2 v legalább is kellene hogy neveljenek. Nevel az egyház, nevel a hadsereg, de nevelnie kell a közigazgatásnak is, mert a közigazgatásnak kell a kötelességtel jesitésben elől járnia.. /Folytatása kivetkezik/
