Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-08 [0435]
A negyeelik - közjogi - szakasznál Makkai János előadó ugyancsak ui szövegezést javasolt, amely szerint a szakasz a következőképei! szol: . n Zsidó nem lőhet válásztás alapban /1926:XXII.t.c, 7.W tagja az országgyűlés felsőházának, kivévo az izraelita hitfelekezet képviseleteié hivatott lelkészeket. Zsidónak osak akkor van országgyűlési törvényhatósági és községi választójoga és zsidót osak akkor lehet országgyűlési képv i se lőnek, törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi tagnak megválasztani, ha a törvényen meghatározott egyéb előfeltételeken felül magyar hatóság részerői kiállított okirattal igajtc-öa azt is, hogy szülei Jfsagy - ha szülei az 1867. évi december hó 31. napja utan születtek - ezek felmenői az 1867. évi december hó 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak. Zsidó csak az összes választók közül válásztás, továbbá a vallásfelekejflzetek képviselete jogcímén lehet a törvényhatósági bizottság tagja.Zsidó mint legtöbb adófizető nem lehet a községi képviselőtestület tagja. Zsidót a törvényhatósági és a községi legtöbb adófizetők név jegyzeke be nem lehet felvenni, az, akit az országgyűlési kópviselőválasztók névjegyzékébe felvettek, ha őt a jelen törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, köteles ezt bejelenteni. Zsidó osak akkor gyakorolhat választójogot, ha igazolja, hogy őt ez a jog a második beTkezdés értelmében megilleti. Egyébként a zsidók választójogára vona tkozö részletes szabályokat a minisztérium rendeletben állapítja meg 1 *, Bródy Emő szerint a zsidók választói jogára vonatkozó előadói módosítás végrehajthatatlan. Apának és anyának vagya nagyszülőknek 1867 óta ittlakását kívánják magyar hatóságok által igazoltatni. Tekintettel arra, hogy Budapesten a bejelentési kötelezettség csak 18ö0 óta: * "áll fenn, vidékre pedig csak 1920 után terj esztették azt ki szórványo san> a szakasz teljesíthet étlen feltételt állit fel. h kormány meg akarja fosztani a zsidókat az aktív és paszsziv választójogtól és a zsidóságnak csak kötelességet ir elő jog nélkül Tel iesithete tlen az a feltétel is. amely magyar hatóság általi igazoltatást kivan, üz eredeti javaslat mint népcsoportot kezelte a zsidóságot, amit elfogadni nrm lehetett, a módosított szakasz pedig teljesíthetetlen feltételeivel végrehajthatatlan és ezért törlését kéri, Rupert Rezső szerint is lehetetlen feltételhez köti a szakasz a zsidók valasztójogának igazolását, mikor azt kivánj*, hogy az 1867 óta. való ittlakást bizonyítsák magyar hatósági bizonyi t' 7 á~nnyal. Becsületesebb lett volna . kimondani, hogy a zsidóknak nincs választójoguk. Mondják ki azt, hogy-a zsidóságnak nincs választójoga, katonáskodása és adózási joga sem, Ez nyilt beszéd volna, u szakasz bujkálás és méltatlan a. törvényhozáshoz. L szakasz törlését kéri, arra az esetre pedig, ha ezt a kérését nem honorálnák, a magyar hatósági bizonyítvány megkiv^násának törlését, az 1Ö67. óv helyett az 1880. év beiktatását kori. Ha valaki vagy elődje 1880. december 31.-én vagy előbb itt lakott, annak állampolgárságát minden tovább i igazolás nélkül véle lmezzék.
