Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-08 [0435]
o- Ta/L /AZ egyesi tett bizottság ülése . III. folytatás./ Dulin Jenő is végrehaj tha tatlannak tartja a szakaszt/ k németországi törvények kifejezetten kimondják, hogy a zsidót nem illeti meg szavazati jog. a szakasz pedig olyan feltételeket állit fel, amelyeket nem lehet tfol je siteni, Azt, nogy valaki vagy felmenői 1867' óta állandóan Magyarországon laktak, magyar hatósággal igazolni annál kévéseié lehet, mert az ország kétharmadra sze megszállás a latt van, 1867ben még nem vol t anyakönyv >és be jelent őh/öivatal. Hálát lans ág nyilvánul meg a szakaszban, mget köztudomású, hogy a zsidóság 95 százalékban mindenkor a kormánypártra (Szavazott. A törvény non numerus olausust, hanem numerus nullust állapit meg, L szakasz törlését kéri, vagy ha ezt nem fogadják el. olyan módosítást, hogy vá la sztó joga legyen annak a zsidónak, aki anyakönyvi kivonattal igazolja, hogy felmenője 1867. december 31.-e előtt Nagymag yarors'zagyon szlMjltett, Droady Győző utalt arra, hogy az eredeti javaslat népcsoportnak nyilvánította a zsidóságot, de minden zsidónak szavazati jog)t adott, xi módosítás szerint a zsidóság látszólag nem lesz népcsoport, do ne m lesz szavazati joga. Nincs a szakaszban logika és őszinteség. L kormány mondja meg nyjltan. őszintén, hogy zsidónak nincs választójoga. Teljes lehet etlenseg azt mondani, hogy 1867 óta állandóan ittlako zsidó szavazhat, ha magyar hatóság igazolja, hogy állandóan Magyarország területén lakott. Kijátszás és félrevezetés ez, semmi más, mint numerus nullus. Boczonádi,Szabó Imre a szakasz feletti vita berekesztését indítványozta, miié Péchy László elnök kijelentette, hogy három szónok me ghallga tása után bocsátja az indítványt szavazásra. Zsitvay Tibor indítványozta, hogy egyéb feltételeken felül a zsidónak csak azt kelljen igazolnia választójoga gyakorlása érdekében, hogy őmaga vagy apai felmenője 1868. január l.-e előtt Magyarországakkori területén született vagy legalábbis már itt lakott. Indítványt terjesztett elő arranézv^ is , hogy a választó jogosult ságból ne zárják ki azt, aki magyar nemes vagy magyar közhivatalt töltött be. Kívánta, hogy a választó jogos ult ság törlése ellen panasznak legyen y helye a közigazgatási bírósághoz. Indítványozta, hogy a virilista névjegyzékbe 6 szazalék erejéig a\zsidók is felvehetők legyéének. Kifogásolta, hogy az érdekképvi selete\k és tudományos intézetek választói jogosultságit korlátozza az első bekezdés és ezért a felsőházi, tagságra vonatkozó első bekezdés törlését kérte. Végül ellenezte a szaakasz utolsó ^mondatát, amely a zsidók válás ztó jogána k szabályozása tekintetében bizonyos rendeleti jogkört ad, mert erre a törvény végrehajtása szempontjából ninos szükség, tehát ebben a szövegben hátsó gondola trk érvényesi tés ere lát lehetőseget. (hagyj °^)tJ Rassay Karoly elvárta volnal^z előadó, /az igazságügyminiszter a módositott uj szakasz indokolásán ismertet te volna. Elvi alap nélkül került a szakasza törvénybe. Vele végLg száguldanak az egész állami életen es rombolnak külső és belső következmények figyelme&kivül hagyásával. Ha egy törvény teljesíthetetlen kiköté se ket állapit megjogok alapjául, akkor nem jóhiszemű; ezúttal ezzel az esettel állunk szemben. Érvelésnek már nincs értelme, minden politikai meggondolás félretevődött és az ellenzék határozott szándékkal áll szemben. u> . n 1 ^ 011 ^ & y ö ?Sy S róf csatlakozott Dulin Jenő indítványához, úgyszintén baró Berg Miksa is, aki azt a kérdést intézte az igazságugyminiszt érhez,, hogy az "állandóan Magyarország területen laktak" meghatározás hogyan értendő. , \
