Napi Hírek, 1938. augusztus/2

1938-08-18 [0424]

0 Ma/la / Tildr Zoltán beszédének 2. folytatása és vége./ Tía^yok a veszedelmek, amelyek körülvesznek, nagyok a feladatok, amelyeket el kell végeznünk; Szent István királyunk örökké ragyogd példája mutatja, hogy a hit es kemény akarat győz mindenek felett! Isten áldja meg ezt az országot, bölcs, eros Vezérét, vezetőit, népét, hogy hitben akaratban es győzedelemben újra Szent István boldog birodalma Jegyen. A beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom. >*~4. o Y/Y Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére üwoo^>;Tomcsányi Móric felsőházi tag beszédét, amelyet a székesfehérvári országgyülé sen mondó tt. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR főméltőságu Kormányzó TJr! Kszekció Mélyen tisztelt Országgyűlés! Ünnepet ül a magyar nemze^ es annak legfőbb szuverén szerve: a törvényhozás. ti tehjeiv/ \tS ^<*jöMSt*&y*M' Ünnepet ül kivételes módon, p^ent István királyunk kivételes egyéniségének\megielelően, emlékének ünnepélyes megörökitá sáré. £1 jöttünk az ország fővárosából ide Székesfehérvárra, ősi székhelyére az egykori királyi országos törvénykezési napoknak s az azokból kifejlődött törvényhozási, vagyis országgyülási

a

]összejöveteleknek, s összeültünk itt együttes ülésre a^ ar$z.ocfpiiHas" mindkét házának tagjai a rendes eljárástól eltérő módon, nemnogy valamely alkotmányos országgyűlési választást ejtsünk megk nem is hogy valami törvényhozási konfliktust intézzünk el magunk közö tv hanem hogy egybeolvadjon a lelkünk s általunk az egész ország lelke a nagy királyra való visszaemlékezés.kegyeletes és nemzeterősitő érzésében, iux áJÍ0fi***y ft^ekiitrr^t H+yfi A törvényhozás tulajé önképen i hivatása a jövő számára való jogalkotás. Most megis megállunk hivatá unk megszokott utján, egyedül azért, hogy a mult és annak egyik tündöklő ' •• alakja felé fordulva lerójjuk hálánk ás kegyeletünk adóját. ügy érzem azonban, hogy amikor ilykép a múlttal foglalkozunk, közvetve ilyenkor is a jövőt szolgáljuk. ügy érzem, hogy mi most valójában nemcsak egy ünnepélyes kegyeleti aktus foganatosítói vagyunk, hanem a múltból a jövose kisugárzó erővel szellemet is idézünk, ixagy királyunk korából kimagasló egyéniségének történeti ihletű s állami és egyház* alkotásaiban évszázadok távlatát átfogó szellemét. Kétségtelen igazság, hogy az államkormányzás egyik főéivé és kelléke az előrelátás. Mint az ismert régi francia szólás is mondja: "gouverner c»est prévoir

M

. De az előrelátást és előrenézést meg kell hogy előzze a múltba való visszatekintés. Hiszen a múlton épül fel a jelen es a jövő, az organikus fejlődési rend törvénye szerint. A nemzet csak akkor nem néz vissza a múltjára, ha múltja nincsen. De még ilyenkor is más nemzetek élettörténetére függeszti kutató tekintetét, nogy abból legalább okulást meritve, felhasználhassa azt jövője számára. Mennyivel inkább kötelessége a visszatekintés és a mult figyelembevétele az olyan nemzetnek, aminő a magyar, amelynek egy évezredre visszanyúló viszontagságos, de dicsőséges múltja, patinás történeti alkotmánya és ezekből kisar jadzott ősi nemzeti géniusza van. A nemzeti géniusz: lélek, amely él a nemzet fiainak, az egymást követő generációk tagjainak sajátságos életszemléletében, amely érvényesül felfogásjíban ás érzésében a jóról, a szépről, az igazságról, emberről, hazáról, Istenről, s amely megnyilatkozik tetteiben, szokásaiban s az érzelmi és gondolatvilág külső kifejezési eszközeiben, kiváltképen a nyelvében. Mindezek egyftttvéve a nemzeti géniusz eleméi, mint ahogy az emberi lélek és jellem is különféle tulajdonságod összetétele. /Folyt, köv./ — -