Napi Hírek, 1938. augusztus/2
1938-08-18 [0424]
fi gy-egy tulajdonság tehát a nemzetnél sem teszi a nemzetlé lek egészét. A nyelv például kétségkívül egyik legjellegzetesebb Ss legfontosabb megnyilatkozása a nemzeti léleknek, de mégsem egyedüli ismérve és alkotó eleme. Lehet valaki magyaru 1 beszélő ember, de érzésben, gondolkodásban a magyartól idegen, s viszont lehet magyarul törve beszélő egyén, aki lélekben töretlen magyar.Ha már most ez ünnepélyes alkalommal rövid visszapillantást vetünk nemzeti létünk s alkotmányunk műit jára, lényedben mit. látónk? * Árpád fejedelem földet szerzett népének, de ezen "a földön királysági, keresztényi és független nemzeti alapon szilárd államópületet István király emelt. Ennek az álidmépülétnek a fundamentuma usvanaz maradt, de a belső alkotmányi berendezése az idő folyásával változott, ami természetes is, mert hiszen az alkotmány elvégre az állami, illetőleg""a nemzeti élet szervezete s ennek az életnek a fejlődésével együtt jár az alkotmánynak is a megfelelő, a feltétlen szükségesség mértékében és óvatoo módján való módosulása, módositása. Igen, alkotmányi berendezkedésünk Szent István óta változott, fejlődött, foképen -4 %z az egész fejlődés tengelye - a nemzeti szabadságtiojc megerősítés ível, kifejlesztésével, s intézményes ás döntő jelentőségű biztosításával, és pedig mindez: az államfőt és a nemzettagokat szervesen egvbekapcsolő, közjogi egységbe foglaló, az államnak színtiszta közjogi konstruktív szemléletet nyuitő s ehez képest minden egyoldalú, akár felülről, akár alulról jövő uralmi törekvést kizáró szentkorona közjoga gondolat fcV/'ó»/e#<is magyar jogrendszerének a keretében. -TJe ennek a fejlődésnek a csirái fellelhetők már ^zánt István egyébként egyeduralmi színezetű uralkodásának idejében, mert ő mig egyfelől a kereszténységet és a nyugati kultúrát eréllyel, sőt erőszakkal meghonosító autokrata volt, másfelől épp olyan független nemzeti érzésű erős magyar. Ugy, hogy amint az általa alapított királysági államszervezet végleg megszilárdult, csakhamar megindult abban az egész vonalon, a törvényhozói, v.grehajtói, illetve közigazgatási é s. biroi hatalom körében a nemzeti élet, a nemzeti önkormányzat megszervezésének ás intenzív fejlődésének a folyamata, dg ez a nemzeti, ha ugy tetszik^nápi fejlődési fo-„ , lyamat megmaradt mindvégig a mai napig, egész nemzeti életjejioá^iiAnkön keresztül, alkoimanyunkFkiaJa kult ősi alapmedrében. Csak a legfőbb állomásokra legyen szabad futólag rámutatnom. f fMffmék^ Az Árpádházi k rály oknak nagyié len tőség ü, s nevezetesen a királysági államforma megalapítása, a keresztény hit felvétele, az aranybulla alkotása és a nemesi vármegyéknek a királyi vár szerkeze te kből való kialakulása által nagyjelentőségű és alapvető korszaka után, különösen a kit Ulászló idejéből való törvényeken ás nemzetfejlesztő, a nemzeti öntudatot, s az akior már teljesen kialakult szgríTkor ona közjogi gondolatot nagymértékben megerősítő mtézkedé se kenj; - a Hunyadiakna k közbee ső és szintén namzetfe jle sztő JTa nemzetet felvirágoztató korán - a bécsi békével kapcsolatban, de Rudolfnak általában abszolutisztikus izü kormányzásával szemben nemzeti reakciókép alkotott 1608. évi u.n. koronázáselőtti és utáni törvények sorozatán, - a ÍI. Jázsefnek egyenesen alkotmányellenes és ezért meg is bukott uralmát követő ás ugyancsak alkotmányoiztositó 1790es törvényeken, - /Folyt. köv.A ' f valamint berbőczvnek szintén ebbe
