Napi Hírek, 1938. július/1

1938-07-01 [0421]

Bzzel az általános vita végetért s'tfeményi-ScTrneller : Lajos pénzügyminiszter reflektált a felszólalásokra. Köszönetet mondott azért,'hogy a törgényjavaslatot lényegében az összes-felszélalék slfof

adták. Egyetértés uralkodott abban a kérdésben is. hogy a" termelési" %

eretet a törvényhozásnak éppúgy joga van leszállítani, mint ahogyan" " joga volt fel is emelni. Azzal a megjegyzéssel kapcsolatban, hogy valaha a kincstár kontingens-cs8kkentés esetében kártalanítást adött./áZ • * össze függött az .akkori rendszerrel, amely tíz" évről ' tíz évre" állapította meg a kontingenseket 3 Csak amennyiben a tiz esztendőn belül történt változtatás., jjárt kártérétés a hátralévő'időre. Minthogy semmiféle.határozott'iaötartam nincsen-a jelenlegi rendszerben" a terffiSlési keretek megállapítása tekintetében, a keretek csökkentéséért megtérítés nem jár, /hangsúlyozta, hogy ~ ~ " -- " - Ebből KövetKe-ziiTj hogy a törvényhozásnak joga vana termelési ,keretet újból megállapítani, s itt egyelőre csak arról á két nagyipari szeszgyárról beszél, amelyekre nézve a törvényjavaslat kötelező szabályt tartalmaz, hogy azokat ezév szeptember else'éig ki"kell'sajátítani, minthogy termelési keretük 10,000 hektoliteren felül van. Ezeknek a gyáraknak a termelési keretét tehát joga vam az államnak nullára le- " szállítani s ez lényegileg meg is történik. Ezek után-kétségtelenül aztlehetett volna mondani/ ez éknek" a vállalatoknak viszont joguk van gyárukkal azt tenni, amit'akarnak, /hogy akár lebontani; akar átállítani' más termelési ágra, Volt azonban egy magasabb érdek, amely arra kényszeritett ,-hogy ezeknek a gyáraknak a termelési kapacitását'mégse szün-' tessék meg. Nem lehet a magánvállalkozást arra kényszeríteni, hogy ilyen"" gyárat változatIonul fenntartson, de szeszt ne főzzön, fe-jnem csak készen- « létben álljon. Megváltásnak, illetőleg kisajátításnak kellett bekövetkeznie, - További kérdés, hogyan állapítsák meg a megváltási árat, s e-körül van az egyetlen differenciálisén nebéz megállapítani* ^t, hogy egy gyárnak, amelynek nincsen termelési lehetősége, mi az éiv teke. Ha ez bíróság elé került volna, akkor a bíróság véleménye szerint megállanitotta volna azt, hogy mennyit ér a terüle+

? mennyit"ér az épü-' let bontási értékben s végül mennyit érnek a*sínek'többé-Kévésbbé ócskavasként, Ennek az lett Volna a következménye^ '"hogy egészen szétágazó "" vélemények'lettek volna, a bíróságok cél nem lehetett volna egységes döntést'kapni, miJLvel az egyik gyárnak más az illetékes bírósága, mint a másiké.'Végeredményben véleménye szerint egészen! ehet étlen áraka't "kaptak volna, ha ezeket az elveket érvényesítette volná a bíróság, Lehet, hogy" többet állapított volna meg a biroság, de lehet, hogy lényegesen kevesebbet. A megnyugvás érdekében az állam olyan módot"keresett, amellyel meg lehet állapítani, hogy rentabilitási alapon ni"lehet az eredmény, Egy gyárban " lehetnek igen nagy értékek•beépítve" de ha"az-a"gyár semmit -gem tud azokkal az értékekkel termelni, akkor végeredményben nulla 'az értékük. "A-icormany tehát keresett egy méltányos alapot ás próbálta annak helyességét * ellenőrizni.'Ellenőrzési lehetőség csak'egyetlen gyárnál adódott:" a győri szeszgyárnál, tudniillik az adóvallomás, A Leipziger-féle gyárat nem lehetett alapul venni", nertrotfa" cukorgyártás össze van keverve a szesz-gyártással és minden egyébbel, raiazont a győri gyárban a nelléküzémek hamuzsir gyártás és burgonyacukcr-gyárt ás - lényegtelenül kicsik , "S így a győri gyárat tisztán szeszgyárnaK lehet venni.Keresték azt, vajion a rentabilitási'számítás megfelel-e az adóvallomásnak s megállani tolták; hogy megfelel, Ezen az alapon számítva a győri gyár rentabilitása meg^ " felel annak az összegnek, amely után a társulati adót éveken keresztül le is rótta. jg'Folyt.r:öv../