Napi Hírek, 1938. június/1
1938-06-01 [0419]
Kánya Kálmán beszédének I- folytatása. l938 * június 1. Világos bizonyítéka a három államot Összefűző kapcsok gyengülésének az,hogy a csehszlovák és frarcia kormányak az a törekvése,hogy a Kisantant-államok egymásközött, továbbá valamennyien együtt Franciaországgal kölcsönös segélynyújtás; szerződést kössenek,tökéletesen csődöt mondott. Ilyen szerződésre elsősorban Csehszlovákiának lett volna szüksége a Német Birodalom ellen. Az erőfeszítések kudarca természetesen nem tehette bensőségesebbé o viszonyt egyrészt Csehszlovákia,másrészt Jugoszlávia és Románia köaftt és nem maradhatott kihatás nélkül a francia-jugoszláv, illetve a franci a-román viszonyra sem, amivel természetesen nem akarom azt mondani,hogy nem tartják és ápolják továbbra is a francia barátságot. Szilárdabb alapon látszik nyugodni a Balkán Szövetség,melynek főcélja idegen hatalmak befolyásának a Balkántól való távoltartása. Ez a célkitűzés mgas változatlanul fennáll,ha bár az utóbbi időben ebben az államcsoportb^n is kisebb töréeek mutatkoznak. Hogy megism 'tel jük,mindazok az államok,vagy intézmények,amelyek hosszú ideig a háború után majdnem kizárólag a francia politik? szolgálatában állottak,meggyengüldsá;k,vagy politikájuk olyan módosulást szenvedett,amelynek hasznát elsősorban a berlin*."római tengely élvezte. Ha ezekhez még hozzávesszük azt a körnlményt,hoí?y Spanyolországban emberi számítás szerint -^rankó pártja,tehát az a párt fjg győztesen kikerülni a -polgárháborúból,mely a tengely két natalmának,elsősorban Olaszországnak támogatását élvezte ,ugj meg kell állapi tanunk, hogy a sokat emlegetett tengely politikája alpvetcen föntcs kérdésekben nagy sikert ért el és majdnem teljesen magához ragadta a kezdeményezést az európai politikában. A róma-berlini tengely hatalmas gyarapodásával természetszerű leg karöltve jár nemcsak a pársividéki békeszerződések fokozatos lem.orzsoloa.asa,hanem ama külpolitikai iránynak térfoglalása is,amelyet a totalitárius hatalmak képviselnek. Elsősorban kiemelem itt,hogy a kollektív béke helyárt» mindjobban a bilaterális szerződések módszere lep és ma például olasz vonatkozásban Anglia is erre az útra tért. ügylátszik,Franciaország is hajlandó mar megfon tolni, nem volna-e célszerűbb hasonló magatartást tanúsítani. t A berlin-római tengely által aratott sikerek mindenhol mély benyomást és sokhelyütt komoly rekaciót vált ottak ki,ami az egyes országok földrajzi fekvése és hatalmi eszközei szerint a le^ülönbözobbképen nvilvanult meg. •" ' . Tekintsünk mindenekelőtt a semleges államokra,melyek kivétel nélkül kiábrándulván a Népszövetség erejébe vetett hitükből,a teljes* semlegesség elérésére törekednek. Elükön Svájc.mely a Népszövetség Tanácsának legutóbbi ülésén célját el is érte. Hasonló irányban mozog az összes északi kisett) és középhatalmak politikája,tehát Hollandiáé,Svádorszagé,Norvégiáé és Finnországé. Koht norvég külügyminiszter nemrégen egész világosan kimondott a, hogy országának egyedüli óhaja,hogy minden háborútól távolmaradjon. Belgium már régebben alkalmazkodott az uj helyzethez. Nem részese többó a locarnoi paktumnak ós minden barátságos érzelme mellett,amellyel Franciaország iránt :.• viseltetik,ennek nem szövetségese többé,aminek rendkívüli nagy fontosságát ugy politikai,mint katonai szempontból azt hiszem,kulon kiemelnem nem kell. Belgium teljesen távol akarja magát tartani a nagyhatalmak viszályaitól. Az esetleges háborúban való részvételről teljesen szuverén,módon és kizárólag saját érdekeinek szemmel tartás a mellettfog a jövőben dönteni. Az összes most említett államok semlegességük biztosítására fegyverkező süket egyre gyorsabb ütemben fejlesztik. sar- IG S^ rK F ^ ozott m fcJ t5k g n á n ez ama államokra,amelyek semlegességre nem törekedhetnek,mert tisztában vannak azzal.hogy f egy ve re s konfliktusba esetleg ők is bele-ke verednónác. A fegyverkezési láz hatalmába ejtette az egvsz világot .aminek egyik szembeszökő epizódja, hogy az Egyesült Államokban, te hat egy tipikusan demokratikus államban, /Folyt.köv./
