Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-09 [0411]
Széli J-zsef belügyminiszter ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy miért nem volt . módjában rész&etes statisztikai adatokat bocsátani rendelkezésre, amelyből tisztán meg lehetett volna 7«^t* állapítani azt, hogy a törvényjavaslatban felállított jogcimek mellett mennyi lesz a választók száma. EL ismeri, hogy ez hiánya a törvény javaslatnak, de rámutat arra, hogy ehhez egészen uj népszámlálásra lett volna szükség, amely igen jelentős összegbe került volna, körülbelül legalább másfélmillió pengőbe, erre pedig államháztartásunk szempontjából nagyon is figyelemmel kellett lenni. Ezenkívül ez a körülmény lényegesen kitolta volna a javaslat benyújtásának az idejét, mert a statisztikai adatfelvétel után jeLanéékeny időt kellett volna szánni az összegyűjtött anyag feldolgozására is, már pedig a kormány semmiképen sem tartotta kívánatosnak azt, hogy a torvény javaslat benyújtásának ideje halasztást szenvedjen. A belügyminiszter ezután a következőket mondotta: A kormánynak alapvető felfogása, erős meggyőződése az, hogy a szavazati jogosultság az egves egyénnek nem a személyiségükből íolyé x abból szükségképen keletkező joga, hanem a nemzetnek olyan sajáty.. t amelyet ő az ijju joggal általa fel ruházott polgárai utján önön í avara kivan gyakoroltatni. Ezért szükséges az, hogy a jog gyakorlása szompontiaból különböző feltételeket szabjunk s ezek között legfőbb feltételként az ezzel a joggal a nemzet érdekében élni tudás postulátumát állítsuk fel. Nemcsak a. politikai igazságnak, hanem egyúttal az anyagi igazságnak is első követelménye, hogy minden jo? ; "gyakorlásának ugyanolyan kötelezettség vállalása is feleljen meg, tehát mindenkit csak annyi jog illethet meg, amennyire őt a joggal helyesen élni tudás képessé teszi és ágy ez a képessége őt kötelezettségként terheli, csak abban a mértékben tudniillik, amennyiben meg vannak benne a jog gyakorlásának helyes feltételei, nevezetesen az érteláii és erkölcsi tulajdon^. <c, továbbá szociális, valamint existenciáiis helyzetének mmimáli s követelményei. "7-4ctyc?<^ Csilléry Andrásnak válaszolva kijelentette a belügy, miniszter, hogy a névjegyzék összeállításának a törvényjavaslatban tervezett módját a részletes vita során fogják megvitatni. Közös cél ugyanis az, hogy .a névjegyzék pontosabban és jobban legyen elkészítve. Kitért.arra x amit Ernszt Sándor említett, x& hogy tudniillik a választói névjegyzék elkészítése során az egves névjegyzékekben a választók száma tekintetében igen nagy ugrás "mutatkozik, Bemek oka az, hogy régi törvényainkben az országgyűlési képviselőket választók névjegyzékét laikusokból álló összeíró küldöttségek készítették el, igazították kij éppen azért, hogy ezek az anomáliák elkerültessenek, kívánja most bevezetni azt a rendszer^ hogy kizárólag hivatali esküt tett hivatalos szervek végzik el ezt a munkát. Több képvise.ő a kettős választási rendszert is kifogásolta 7 folytatta a belügyminiszter - abból a szempontból, ha^v ezzel a kombinálással a oénz domináló szerepe fog érvényre jutni, E rendszer beiktatásánál, távolról sem ez a szempont vezetett, hanem az az emelkedett tekintet, hogy a Lehető legjobbat alkossuk az orsz^ javára. /Folytatása következik/
