Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-09 [0411]
0- Ta/l /Közjogi bizo tság ^JJ/, folytatás/ Külön köszönettel kell . • meg emlék ez netn - mondotta a belügyminiszter a továbbiakban - Ernszt ijandor valóságos prófétai ihlettel előadott nagyhatású beszédéről, valamint Eckhardt Tibornak a poli tikai bölcselei magas szintű emelkedettségével előadott felszólalásáról. Mindketten valóban loyális kritikát gyakoroltak és ha a javaslatatot eg^yes vonatkozásaiban kifogásolták is> nem vonták kétségbe a koimány joszándékát. Kifogásaik egyrésze megegyezik a Nemzeti ígység Pártjában felhozott módosító javaslatokkal. A felhozott nyomós árvek hatása alatt készséggel megfontolás alá vesszük a javaslat kifogásolt rendelkezéseit és""a kormánynak ez a készsége kifejezésre is fog jutni az egyes rendelkezések módositásánál. Köszönettel emlékezett meg ezután a kormánypárt részéről elhangzott értékes felszólalásokról is, különösen pedig Antal István, ^3Ítvay Tibor, Illés József tartalomban gazdag okfejtéseiből, valamint irvátfalvy Nagv István, Balogh Gábor és Mezey Lajos figyelemreméltó érveléseiről. Ami a Benkő Géza által felhozott, de más oldalról is ffelmerült gondolatot illeti, hogy a kétféle választójog alkalmazását cseréli fel - folytatta - ezt a másam réózéről megtárgyal and ónak sőt megszívlelendőnek tartom. Ki jelenthetem, hogy a kormány ezzel a kérdéssel a legbehatóbban kivan foglalkozni és^majd a részletes vita során, amikorra már a felvetett gondolat gyakorlati kihatásai kellően mérlegelhctők, ebben a kérdésben végleges választ fogok adni. Nagy figyelemmel hallgattam Bethlen Ist&fjQ tőle megszokottan nagy koncepciójú hatalmas erejű beszédét. Hazafias aggodalomból fakadó^ észrevételeit - amennyire ez lehetséges lesz - a kor mán v is honorálni fogja, azt a javaslatát azonban, hogy a kormány ezt a "törvényjavaslatot vonja vissza és uj javaslatot dolgozzon ki, vagyis azt a javaslatát, amelyben a nyilt pluralitás bevezetését ajánlja, őszinte sajnálatomra nem fogadhatjuk el, nu.rt a kormány ugyvéli, nogy a plurális rendszer behozatalainem szolgálná jobban a n.mzet érdekeit ~j^^z_a megoldás amely ebben a törvényjavaslatban lo van fektetve, ^ÜMTJ Befejezéiül még két reflexiót óhajtok tenni. Az egyik annak megállapitása, hogy igen találóan látta Zsitvay Tibor a kormány törekvéséit ennek a váiasztojoci törvényjavaslatnak tervezése és előterjesztése során abban, hogy egyfelől minden olyan tisztességes marvar állampolgár bekerüljön az alkotmány sáncaiba, aki ott é-pit : &munkát kivan végezni, másfelől azonban kirekesztessenek onnan mindazok ? akiknek ezzel ellenkező törekvésük van. Másik megjegyzésem Antal István igen szellemes felszólalásával kapcsolatos, amelyben ő háború előtti közéleti rendszerünk hibáira mutatott rá. Nem akarok ennek a kérdésnek részié tea boncolgatásába belemenni, csak mintegy mellékesen kockáztatom meg azt az aforizmát, hogr háború e őtti közéletünkben az ész és sziv politikája túlságosan messze volt egymástól. Ez a kormány amikor az ország alkotmányos létérdekeit érintő nagyjelentőségű kérdésekben az összes , közületi tényezők és pártok konzensusát kivánja létrehozna voltaképen azt cr'lozza, horv az ész és sziv politikája minél közelebb iusson harmonizálásban és érvényesülésben. Ezzel az érzéssel ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban elfáradásra. ¥ . A belügyminiszter nagy tapssal és tegzessel fogadott beszéde után a bizottság a iavaslatot általánosságban elfogadta, majd Csilléry András határozati javaslatát az elnök^formai oícok miatt nem bocsátotta határozathozatal ál a. Bethlen István gróf határozati javaslatát pedig a bizottság elvetette. - Ez elnök ezután kimondotta, ho r ry a bizottság legközelebbi ülése pénteken délelőtt 10 órakor le:sz#