Napi Hírek, 1938. február/1

1938-02-01 [0411]

H/Y § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bornemisza Géza kereskedelem és iparügyi miniszter kedden hivatalában fogadta a Magyar Távirati Iroca munkatársatAismertette előtte a munkaviszony e&yes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvény végrehaj- tásáról kiadott legutóbbi rendeletének jelentőségét és egyes intézkedését. - A magyar törvényhozás - mondotta bevezető szavaiban a miniszter - az 1937- évi XXI. te. megalkotásával a munkaviszonynak három nagy kérdését: a munkaidő, a legkisebb munkabér és az alkalmazottak évenkénti fizetéses szabadságának kérdését kivánta megoldani. Akkor, amikor a kormány nevében ezt a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztettem, ugy éreztem, hogy a nemzet régi tartozását teliesiten a munkavállalókkal szemben. Azt hiszem, nemcsak én éreztem ezt, hanem a törvényhozás valamennyi tagja is, mert a törvényjavaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadták s tárgyalása során komoly kifogás vőltakepen nem is merült fel vele szemben. De nemcsak a törvényhozás és nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is örömmel üdvözöltek a javaslatot. A legnagyobb kincsnek, az emberi munkának a megbecsülését jelenti a törvény minden betűje, mert az emberi munka megbecsülésének legközvetlenebb módja az, ha f evtételeit emberségessé tesszük, ha gondoskodunk arról, hogy azt megfelelő keretek közé szorítsuk, megfelelő ellenér tékbenrés zesi tsük és a munkában kifáradt embert megfelelő pihenőhöz juttassuk. Nálunk szerencsésebb viá szonyok között élő nemzetek ezeket a kérdéseket már régebben megoldot iák, mi lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági viszonyok között később m rültünk abb a a helyzetbe, hogy az említett kérdésekkel foglalkozzunk s azokat megoldjuk. Hiszem és renElem, ^ogy a törvényhozás bölcsességét a másik oldalon ki fogja egészíteni az erdekeit körök megértő buzgósága abban az irányban, nogy a törvényhozás alkotását céljának megfelelően az életben megvalósítsák s a gyakorlatban is biztosítsak az emberséges munkaidőt és munkabért, valamint az évi munkával nagyon megérdemelt fizetéses szabadságot. - E kérdések szabályozása - és ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni -nemcsak az alkalmazottakat szolgálja, nercsak őket Kívánja előny ós ebb helyzetbe hozni a múlttal szemben, "hanem magát a gazdasági életet is szolgálja akkor^ amikor a versenynek legvisszatetszőbb formáját kívánja a gazdasági életből kikapcsolni, amely verseny e kérdések szabályozása nélkül a munkaerő kihasznál-.sában élte ki magát és sokssor asknak^kedvezett, akik üzleti számításukat a munkaerő mennél nagyobb kihasználására, azaz mennél hosszabb munkaidő bevea tésére és mennél csekélyebb bérek fizetésére alapították. - A munkavállalók m ilyen rétegeire vonatkozik a most kiá adott végrehajtási rendelet - kérdezte munkatársunk a minisztert. - A vasárnap megjelent rendeletekben a gondozásomra bízott üzletekben, üzemekben es vállalatokban foglalkoztatott alkalmazottak tekintetében gondoskodom az 1937. XXI. tc. legkisebb munkabérre és évenkénti fizetéses szabadságra, valamint a tis ztviselők munkáidé jére vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról. - A rendelet - a törvény hatályának keretében - minden olyan ipari /kereskedelmi/, bánya- és kohóüzletre, üzemre, vagy vállalatra kiterjed, amely az ipartörvény, illetőleg a bányatörvény hatálya alá esik. Kiterjed tehát a bank. és pénzváltó üzletekre, valamint a ciztositó magánvállalatokra is, mert habár ezek különösen felügyeleti szempontból külön szabályozást is nyertek, az alkalmazottak munkaviszonya szempontjából az ipartörvény hatálya alá tartoznak.. /Folytatása következik/