Napi Hírek, 1937. november/1
1937-11-08 [0405]
Az akkori vezetőosztályok ellenállása sokkal nagyobb lett volna és ar~~ forradalom sokkal könnyebben bekövetkezett volna, ha a nagy reformokat: egyenlő teherviselést, jobbágyfelszabadítást stb. nem lassú tempóban valósították volna meg. lem fél attól, hogy a mai felsőházban nem lesz meg ugyanez a szociális érzék, a nemzeti érdeknek ugyanez a felismerése. Stkkal inkább meg lesz ez a mai felsőházban, mint a régi főrendiházban, márcsak a felsőház összetételénél fogva is, amelyben talán az intelligencia magasabb fokán állók leszűrt véleménye formájában, de mégiscsak a nemzet akarata nyilatkozik meg. Elismeri, hogy a logika azt követeli, hogy a vitás kérdéseket valahogy meg kell oldani, de a logika nem mindig a legnagyobb bölcseb^ség. Különösen nem az a mai időkben, amikor szélsőséges irányzatok vannak. Szükség van • olyan intézményre, amely pártszinezettől elvonva a magasabb nemzeti érdekek védelmében folytatja működését. Az egyenjogúság előfeltétele a kompromisszum a két ház akarata között. Ha az alsóház akaratát a felsőház csak halasztójhatályu-akarata eseten keresztül tudja vinni ; akkor .nincs szükség kompromisszumra. Ellene van mindenféle olyan mesterkélt kon Slrukciónak, hogy együttes ülésen döntsék el a vitás kérdéseket ós hogy egyenlő számban irják elő a tagok létszámát? . A két háznak ma egyenlő szomu tagja van. Ezt előre megfontolt szándokkal csinálták, mert például a kormányzóválasztásnál különösen fontos, hogy az egyik ház a másikat ne majorizálhassa. Ellene van annak, hogy a felsőházat tel lehessen oszlatni. Ez ellentétben áll a felsőház ama céljával; hogy bizonyos kontinuitást jelentsen a törvényhozásban. Azt javasolja., hogy ez a javaslat azonnal lépjen életbe. Ha szükségesnek tartjuk, hogy objektiv és pártérdekektől független felsőházunk legyen és annak: teljes jogegyenlősége legyen az ügyek intézésében, akkor óppen a választójog problémája az a kérdés, ahol a felsőháznak a maga. 'szavat hallatnia kell. Kincs sorsdöntőbb kérdés, mint a választójog kérdése. Mit ér a felsőház ogyenjogusitása harmad-és negyedrangú kérdések t elv intet ében ugyanakkor, amikor a legfontosabb kérdés megoldásában megkötjük a kezéVí Éppen a választójog kérdésénél van rá a legnagyobb szükség, ahol az egyes képviselők pártérdekedből szoktak kiindulni, ahol a nagy nemzeti érdekeket a legkevósbbó veszik rigyelemmbc. f assay Károly: Ezt a javaslatot nem fogadjuk el! róf Bethlen István: Félek, hogy ha a felsőház egyenjogusi1 a megalkotandó választójogi probléma megoldásánál,_akkor az országol esetleg kiszolgáltat juk jobb* vagy baloldali nemzetközi irányzatoknak. Ettől folti a nemzetet, ettől minden becsületes magyar embernek féltenie kell nemzetét, mert ha nem félti, nem magyar ember. Kéri a bizottságot, hogy-az általa kifejtett elvi szemponttokkal ellenkező javaslatokat utasitsa el. Nagy Emil gyakorlati szempontból lehetetlennek tartja, hoy a felsőház gátló hatást fejtsen ki, ha a kormányzó és a képviselőház bizonyos elvek tekintetében megegyeznek. Ezt igazán nem lehet várni a mai öszs>zctételü felsőháztól. Amennyiben ellentétek merülnének fel,-kompromisszum fog létrejönni, amint arra Bethlen István gróf is rámutatott. A^javaslatot éppen a parlamentáris rendszer érdekében elfogadja^ a parlamentáris rendszer szempontjából veszélyt jelent az, hogy a választáson megnyilatkozó .tömegek mint össze nem függő porszemek alakítják ki a nemzeti akaratot, míg ezzel szemben a történeti módon kifejlődött felsőbb osztályokbeli erok a nemzeti, akarat megnyilvánulásának ez előbbinél semmivel sem kevésbbé hü képét nyújtják. A .-javaslatot elf ogadia,