Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-08 [0405]

Györkj Imre megállanitotta, hogy a törvényjavaslat áek a titkos választójog hatásaival szemben. Bethlen Istvánnal polemizált/ mert szerintfc a felsőházról, mint mai összetételébejibevált alkotmányos tényezőről korai beszélni, hiszen nem voltak olyan Javaslatok, amelyeket ebből a szempontból próbakőnek lehetett volna tekinteni. Csatlakozott a javaslat ellen felhozott aggályokhoz. A Halgazdasági és kulturális viszonyok mellett elég az egykamarás rendszeri ha azonban a két kamara fennmarad, a felsőhazat is csak választás utján szabad megalkotni. Hiányolta, hogy a- javaslatban nem történik gondonkodás az ipari munkásság képvisleteről. A javaslatot nem fogadta el. y Ezzel az általános vita végetprt s Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra, előrebocsátva, hogy a minisztereid nök nevében is válaszol s szeretné összefoglalni mindazokat a- szempontokat, amelyek a kormányt arra inditották, hogy a javaslatot ebben a formájában nyújtsa be. Az 1926. évi törvény megalkotása óta a titkos választójog bevezetésétől függetlenül államó volt a felsőházban az a kivánság^ hogy a felsőház mai másodrendű szerepet változtassák meg s a törvényhozás valósitsa meg az 1926. évi törvény eredeti tervezetének megfelelő jogállapotot. A rendkivül érdekes ós igen nagy tanulmányra valló • általános . vita után nem kivan jogtörténeti rejtegetósekbe bocsátkozni. Nem is volna célszerű jogtörténeti magyarázatokat keresni ajkhoz, hogy mi vezette a kormányt a törvényjavaslat előterjesztésére. V^reaményben kétségtelen, hogy a régi rendi országgyűlés főrendiháza ós a követek alsó táblája egüszen más szerepet töltött bc , mint a mai cr szággyülés felsőháza és képviselőháza. Az is kétségtelen, hogy a mai felsőház összetételében sofckal inkább a nemzeti akarat kifejezője, mint amilyen a régi főrendiház volt. Bupert Rezsőnek az a bcállitása, mintha a nemzeti akarat kifejezője egyedül a képviselőház volna,téves. A képviselőház a népesség regionális megoszlása szerint leadott szavasokkal beküldött képviselőkből áll. Azok, akiket másfajta csoportosulásokban, törvényhatóságok;foglalkozások, vallásfelekezetek szerinti csoportosulásban tart a népesség képviseletére méltónak arra, hogy a felsőházban helyettoglalianakjUgyan^ugy a nomzet bizonyos csoportosulásának bizalmából ülnek a rel sóházban, mint a képviselők a regionális választás alapján. Többen kifogásoltak, hogy az arisztokráciának nagyobb^-arányu képviselete van, mint amennyit kívánatossá tenne a nemzeti akanjáb^ való részvétele. Erre megjegyzi, nogy ha helyesen akarjuk folytatni az alkotmányos életet, az állami életben átmeneteket kell teremtenünk. Éppen ezért az 1926.'évi törvénynek ez a rendelkezése mint bölcs átmenet igen okos megoldás. Annak a kérdésnek elbirálása

? • hogy meddig lesz fenntartható/nem tartozik ennek a javaslatnak keretebe. A felsőháznak az az állandó kivánsaga, hogy rlárendelt szerepe változzék mog.az utóbbi időben még bizonyos politikai alátámasztást kapott egy egészen másoldalu indokolással, A titkos választójog alapján összeülő Képviselőház '.' • '.alakulásának némi bizonytalansága miatt igen sokan hangsúlyozták, hogy a felsőháznak erősebb fékező hatásra, tehát va- ^~ lóságos jogkörre van szüksége, hogy a nemzeti akarat ne pillanatnyi hangú- .? latok'és nopszcrüséghajhászo kijelentések vagy frázisok eredményekónt joljljönV létre, hanem annak az alapos megfontolásnak eredményeként, amit-a felsőház- ^ nak a tör\gryhozásban való teljes jogkörű részvétele biztositana. Ec#ha$rjt ^ fiborral egészen hasonló gondolatmenete támadt ennél a kérdésnél, amit fel-JjR jegyzett magának, mi előtt Eckhardt cmlitette volna. Most mégegyszer elmondja^