Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-08 [0405]

A két ház közötti konfliktus megoldására szerinte vagy Lakatos javaslatát vagy a két ház együttes ülésének megoldását kell elfogadni, mert a vétójog meg nem adását nem tartja helyesnek. Az együttes ülés- megoldás legfeljebb azért aggályos, mert a felsőház létszáma nem azonos a képviselohfeévaí. A felsőház feloszlatása szerinte nem helyes, mert a felsőház állandóságát veszélyezteti. A feloszlatás kérdése a felsőház struktúrájának kérdését is érinti, mert kérdés; hogy feloszlatás esetén az egész felsőház feloszlatásáról volna-e szó. A felsőház és alsóház egyenlő létszámát nagyon nehéz biztosi tani, marosak a felsőház struktúrájánál fogva is. Az együttes szavazáj előfeltételét képező numerikus egyenlőség megválósitására a delegációk ügyrendjét vehetjük alapul és igy kimondhatnék, hogy a nagyobb számban megjelent ház annyi tagot köteles soraiból kisorsolni, ahány tag kisorsolasa által a két-ház létszáma egyenlővé válik. Vagy ezen a módon, vagy az 1931. évi XX.t.c.-bec Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének tárgyalására kiküldött országos bizottsághoz • hasonló bizottság kiküldésének alapján kereshetnők a vitás kérdések megoldását. Ami az életbeléptetés kérdését illeti

t az 1925-ös választójogi törvény életbeléptetésének mintájára - amely törvény nem lépett addig életbe, amig az Iy26-os felsőházi törvény életbe nem lépett. - kívánja a megoldást. További biztosítéknak tekinti az összeférhetetlenségi törvény mielőbbi életbeléptetését. A felsőház struktúrájának kibővítését is kívánja, egyfelől az ipari munkásság képviseletének megadásával, másfelől az una eademque nobilitas elvének kidomboritása céljából azáltal, hogy n© csak a főrendi családoknak, hanem az egész nemességnek legyen a felsőház kópv is elete. • . ,, Ezután gróf Bethlen István szólalt fel. Többen hivatkoztak a vita során - mondotta - a felsőházi törvénnyel összefüggésben álló személyére és non egészen helyesen világították meg felfogását, amely annakidején egyik vagy másik részletkérdésben vezette. Ernszt Sándor hivatkozott arra, hogy a felsőház összetétele nem mindenben sikerült. A felsőház ... mozaik és nem egyes köveit, hanem a belőle kikerülő képet kell nézni. Az-utolsó tíz év azt bizonyítja hogy ez a kép harmonikus a nemzeti érdekkel. A mai felsőházi törvény a két haz közötti súrlódások esetére csak az együttes bizottságok intézményével. rendelkezett, ami ^ kompromisszummal kell, hogy történjék. Az 192o. évi XXII.t.c. azonban ^ a konfliktusok kérdését ugy döntötte el, hogy csak halasztó hatályt adott V a felsőház akaratának az alsóházzal szemben. Mint akkori miniszterelnök C a törvényjavaslat eredti álláspontján állott, ezt azonban egy komprpmisz-^g szum kedvéért feláldozta, nem mintha nézetét megváltoztatta volna hanem ^> azért, mert az akkori nemzetgyűlés többsége, igy saját pártjának többsege isiaz 1920. évi I.t-:c.-ben biztosított jogkorét, a nemzeti szuverenitás egyedüli birtokosságát féltette. A vita kifejlődésekor azt hitte, hogy ez 1 a Kérdés a felsőház Jogköre egyenjogusitásának célkitűzésével meg van oldva, A mai, csak halasztcfiatályu jogkörkíbővités még nem jelent egyenjogúsítást. Helyesnek tartaná a'Yégi főrendiház jogállásához való visszatérést. Ez a kérdés évszázadokon keresztül nem volt szabályozva és aT kérdése csak akkor vetődött fel, amikor a felsőház n gyon a sarkára állott. A reformkorszakban azonban erről még SZQ sem volt, hiszen abban az időben a főrendek épugy elől jártak a reformok megvalósításában, mmt_ az_ alsó tábla ko- • vetei. * ,