Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-08 [0405]

o- Ta/K / A közjogi ás igazságügyi bizottság ülésének 2. folyt. 3okhardt~folytatás./ Helyesebbnek tartaná, ha a a törvény életbeléptetése nem az uj választójogi törvény kihirdetésével egyidejűleg - mint ez* Rassay mondotta -/hanem az uj alsóház össze ülésé vei egyidejűleg lépne életbe. Konkrét javaslatot nem tesz,mert reméli, hogy a kormány megtalálja a megfelelő áthidalást. • . Brnszt Sándor nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a felsőházat történelmi és alkotmányos szempontból igen szükséges és fontos intézménynek tartja, Nem osztja azok felfogását, a^-kik a felsőházról szóló javaslattal kapcsolatban is állandóan ugar le szélnek a felsőházról, mint valamely fékről. Az alkotmányjogi Javaslatokat nem szabad azzal kompromittálni, hoev azokat fikeknek nevezzük. Örömét fejezi ki, hogy mindenki a ket

r kamarás rendszer rallett foglalt állást. A felsőház struktúrájára vonatkozólag negiegyzi, hogy az nem teljesen felel meg a nemzet gazdasági és tárőadalrni struktúrájának. Már a jelenlegi felsőház struktúrája! sem tartja ezekből a szempontokból kielégitőnek. Nem tudia a felsőház kinevezett tag iáit olyanoknak tekinteni, nint annak választott tagjait; mindezek a kérdések bizonyos változtatásra szorulnak, mert még nem egészen kiforrott d> 1gok. A régi alkotmány szenoonti^ól azt szeretné, h^gy a vármegye legyen erősebben képviselve, viszont a mai vármegye is sok kívánnivalót hagy < hátra. Feltétlenül kevesbitendőnek tartja a felsőházi tagok számat. Ami az alsóház ás felsőház közötti súrlódást illeti, ebben a tekintetben teljesen elfogadja ah Bokharat Tibor által kifejtetteket. A javaslatot örömmel e£Zsitvpy Tibor felszólalása elején kifejti, hogy nem tartja joglemondásnak, ha a képviselőház a maga jogbirtokállományából bizonyos részeket átegged a felsőháznak, mint ahogy nem volt joglemondás az sem, hogy 1848-ban a politikai jogokkal felruházott nemzet, a nemesség, lemondott egyéni jogairól azért, hogy a nemzet jogb ár tokállamán ya nyereséghez jussán. Ugyanezt a példát követte 1926-ban a nemzetgyűlés , amikor jógái; megosztotta az általa életrehivott s a történelmi alkotmány szellemének megfedálő felsőházzal. Örömmel üdvözli a javaslatot. Mogállapit ja, hogy a javaslat nem taétalmaz jogkiter jesztést. Hangsúlyozza, hogy az 1926-os törvényben kodifikált óvatossági rendszabály fenntartása már nem indokolt, mert a főrendiház utódjaként jelentkező felsőház minden tekintetben bevált. Nem tartja helyesnek, hogy a javaslat első szakasza ismétlésekbe ^bocsátkozik, amikor azt mondja, hogy a felsőház jogköre ugyanaz, mint ami a főrendiházé volt. Az ismétlés a jogot nem erositi, hanem gyengiti. A kezdeményezés jogáról szólva kifejti, hogy ha az 192e-os törvény jónak látta a kezdeményezés jogát a felsőháznak megadni, akkor most. az egyenjogúsításra való törekvés idején ennek a jognak elvonása egyáltalában nem volna indokolt. - /Polyt. k3v./ J