Napi Hírek, 1937. október/2
1937-10-25 [0404]
0 Vi/Vi 7Nemzeti Sz;nház jubileuma. $ folytatáa/^^akdi -Nagy - Egyikét legbecsesebb nemzeti intézményeiüknek, a százéves Nemzeti Szinházat egy küzdelmekkel, munkával, verejtékkel, szenvedéssel'; dicsőséggel teljes korszakot: a Nemzeti Szinház első száz évét ünnepelni jöttünk össze. - Magától adódnék, hogy az ünneplést a szinház történetére való részletes visszaemlékezéssel kezdjük. A szinház története azonban olyan gazdag eseményekben, hlyan nagy anyag, hogyha etekintetben teljeset akarnánk nyújtani - órákra lenne szükségünk. -Ezért csak arra fogok törekedni, hogy a szinház történetének pár kimagasló momentumával világossá tegyem, mint illeszkedett * bele a Nemzeti Szinház nemzeti életünkbe létrejöttével, százéves munka javai és hogyan megy neki az uj, a második száz esztendőnek -Színházakról több évezredre visszamen'.őleg tudunk. Helyet foglal a szinház minden nép kulturéietében. Helyet foglal a mai nagy országok történetében is és sokszázados fejlődés képét mutatja. •x n -Boldog országok, amelyek a nyugodt fejlődés hosszú korszakait élhették at, a szinház fejlődésének is különböző fázisain mertek keresztül. • - A mi zivataros történelmünk a színházi kultúrát lehetetlenné tette. A reánk mért nehéz sors a kulturéletnek ilyen kivi rágzására módot hosszú évszázadokon át nem nyújtott. -Háborúk, belvillongások, majd tatárdulás, azután törökvila&, idegen uralmi törekvések, szabadságharcok arra kényszeritettek, hogy kezünkből a kardot le ne tegyük; felkézzel pedig jó, hogy iskolát, templomot nyomát.' tudtunk építeni. A szinház létesítésére irányuló törekvések csak a tizennyolőadik században megindult nemzeti ébredés korszakában jelentkeznek. De micsoda nehézségek tornyosultak e törekvések érvényesülése elé. - Másutt boldog, gazdag'országokban, amelyek fejedelmükkel leiekben is egyek, uralkodói bőkezűség, gazdag alapitásofc, folytonos támogatás hoztáK létre, fejlesztették és vitték előfce a szinházat. Bennünket a fejedelem s udvara hosszú időre elnyomott tartománnyá tettek, nálunk sze énység, elmaradottság, olykor a reménytelenség-tunyasága" ülték, meg a lelkeket, nem volt megmunkált talaja a színháznak, Henezen indult a szinház érdekében a mozgalom. Az országgyűlés nemesebb, emelkedettebb szellemű tagjai, vármegyék, egyszerű polgárok, munkások kellett hogy összefogjanak, magasbatdrő színészi talentumok kellett, hogy felmorzsolódjanak, mig végre megszületett a Nemzeti Szinház. Vármegyék, városok támogatásából, jómódúak adományaiból, szegény emberek tégláiból, ingyen felajánlott napszámosmunkából, a nagyszerű alispán Földvarv Gábor energikus ^vezetésével, a Nádor jóindulatának védelme alatt jött létre a nem- ' zet^ játékszín épülete - ahogy akkor elnevezték a _ Pesti Magyar Szinház a,magyar ügyek iránt szeretettel és megértéssel viseltető idegenszármazasu Grassalkovich herceg-adta külvárosi telken. - Széchenyi István ugyan - mint az elnöki megnyitóban; hallöttuknagyobbszabású megoldást kívánt volna, de Földváry a szerényebb s gyorsabban keresztülvihető megoldást választotta s valósította meg. - De micsoda tövises ut vezetett idáig. Még 1827-ben is igy kellett hogy szóljon Kölcsey Ferenc a követi táblán:" 1 * Nem titkolhatom el tekintetes Rendek, hogy a beszédét épen most végzett táblabiró urnák nemzeti játékszínünk" felállítását ostromló szavai mély fájdalommal hatották meg lelkemet". S igy kiált fel:"Ez~é az a buzgóság, amelyet tőlünk a nemzeti nyelvnek . közügye vár?" /Folyt,köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K uekció
