Napi Hírek, 1937. szeptember/2

1937-09-26 [0402]

G-u/Vv Nagykáta, szeptember 26. /Magyar Távirati Irodq/ Mikecz Ödön dr. igazságügyi államtitkár vasárnap Nagykátán a ííemzeti Seység fártjá . ." helyi szervezetének gyűlésén vett reszt s nagyobb beszédet mondott. Mikecz Ödön dr. államtitkár Teleki Mihály gróf, Máriássy Mihály, Meskó Rudolf, Sárkány Ernő, petainek József és Ember Sándor országgyűlési képviselők kiséretében gépkocsin érkezett Nagykátára. ahol Hófer lerenc dr. járási főszolgabiró, Kaas undor báró, a Nep kerületi elnöke és I.Nagy László községi biróval az élén nagyszámú közönség fogadta. A gyűlés az ürany Pácán vendéglő udvarán folyt le . Í sok száz főnyi közönség jelenlétében, A gyűlésen részt vett Sárkány oyula dr. ceglédi polgármester és Szüle Károly ceglédi fib. főügyész is. ICaas Andor báró megnyitója után Mikecz Ödön dr. igazságügyi államtitkár állott fel szólásra. - Az a cél - mondotta többi között - amely engem és képviselőtársaimat idehozott, nem az volt, hogy bárkit - személyt vagy pártot - támadjunk. Célunk az volt, hogy itt a Nemzeti í&ység nagykátai szervezetének gyűlésén ismertessük azt a munkát, amelyet a Nemzeti E&ység kormánya és pártja végez, ismertessük e munka lényegét, céljait s jelentőségét és rámutassunk azokra az utakra, amelyek a mi tiszta meggyőződésünk szerint az országot mai nehéz helyzetéből jobb sorsativeze tnetik. - Nem kétséges, hogy mi magyarok még nem értük el nemzeti céljaink teljességét. De na keressük a kivezető utat, ezt nem találhatjuk meg akkor, na egymás elleni gyűlölködés vezeti lépteinket, ha nem akarjuk meghallgatni másnak becsületes, őszinte meggyőződésből fakadó szavát, nem találhatjuk meg akkor, ha szem elől tévesztjük a magyar jövő legfontoy sabb parancsát, amely a nemzeti egység gondolatában való összefogást tartja fő követelménynek, A Nemzeti Egység gondolata nem kizáró pártpolitikai gondolat, éppen ellenkezőleg, összefogó. Azt az összefogást hirdetjük^ amely nélkül nagy nemzeti feladatainakt megoldani semmiképpen sem tudhatjuk. - Szét kell néznünk a világban, hogy lássuk a magunk helyzetét. Látjuk, hogy a világháború befejezése óta tökéletesen megváltozott Európa hatalmi térképe. Nemzetek, amelyek vesztesek voltak, s amelyekről a háború után ugy látszott, hogy elmerülnek a világtörténet örvény ében, hatalmasok, erősek lettek. 3 ezt az erőt nem területgyarapodás,, hanem bölcs vezetés és a nemzet tagjainak áldozatos összefogása adta meg nekik. - Olaszországi a mi nagy barátunk, amely ugy látszott, hogy lejtőre jutott a részéről győztesen befejezett háború ellenére is, s amelyben 1919-ben , 1920-ban a bomlás minden tünete felszinre jutott, ma egyike a világ leghatalmasabb nemzeteinek, ^em azért, mint hogyha lakossága valami isteni csoda folytán megkétszerőzodött volna, hanem erős lett azért, mert a 40 millió olasz megtalálta nemzeti törekvéseinek egységes útját és mert nem három-felé vagy négyfelé huz, hanem egy akarattal keresi nemzeti törekvéseinek jövő útját. - Rá kell mutatnom Németországra is. Németországnak a háború utáni sorsát mindenki ismeri. Kifosztva, összetiporva feküdt a győztes hatalmak lába előtt és ma ugy látjuk, hogy egyike a világpolitika legdöntőbb jelentőségű erőtényesőinek. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy azok a módszerek, amelyeket Németországa maga összefogásának megvalósítására választott, Magyarországon is alkalmasak volnának,de egy bizonyos, hogy belső összefogás nélkül Németország megerősödésének ezt a mértékét nem érte volna el. /Fo ly t. k ö v. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR