Napi Hírek, 1937. szeptember/2
1937-09-26 [0402]
G-u/Vv /üáikecz nagykátai beszédének I. folytatása./ - A tanulság önként adódik. Nekünk magyaroknak, e csonka országban összezsúfolódott kilenc millió magyarnak, akik egy évezredes összeforrás jogán valamennyien testvéreknek nevezzük magunkat, nem lehet célunk, hogy az az ere , amellyel ez a kilenc millió magyar rendelkezik, szétporlód lék. E nemzet boldog és erős lehet, elérheti nagyságát, ha a kilenc millió magyar felismeri lelkiismeretében azt a parancsot, amelyet a magyarok Istene bele kellett,hogy helyezzen. - A Nemzeti Egység mozgalma fordulópontot jelent Magyarország politikai történetében azért, mert intézményesen állandó kapcsolatot létesít mindazok között, akik akármint választ dk ^ akármint a választók által kiválasztott országgyűlési képviselők az ország sorsát intézik. Állandó kapcsolatot jelent e szervezet kormány és aközött a nép között,amelyet kell, hogy a kormánynak minden cselekedete szolgáljon. S ha összehasonlítást teszünk a tiz vagy husz év előtti helyzettel azt kell mondanunk,.: szükség volt e szervezetre. Szükség volt arra, hogy ilyen testvéri kapcsolatban fogjon össze a magyar vidéknek, a magyar varosoknak népe, a magyar mezőgazdasági lakóság- . a magyar intelligencia azért, hogy egy törekvéssel, egy akarattal szolgálja a közös célt. Ebben az országban nem mehet jól az egyik társadalmi osztálynak akkor, amikor a másiknak rossz a sora. A sorsközösség gondolata, amelyet elhalt vezérünk hirdetett^ örök, mély igazság. 1918-ban saját magunkon tapasztaltuk, hogy az ország sorsa a legszorosabban összefügg mindnyájunk egyéni sorsával. Elveszett az ország elveszett az egyének boldogulása isi elvesztettük ez ország gazdagságát & nyomorúságba "kerültünk mindnyájan egyénileg is. S ha azt akarjuk, hogy egyéni boldogságunk gyermekeinken vagy unokáinkon beteljesedjék, azt nem érhetjük el más uton, mint hogyha erőssé és hatalmassá tesszük magát a nemzetet. - Nekünk nem az a célunk, hogy félig kiforrott, félig éretlen gondolatok kedvéért kísérletezéseket végezzünk a magyar néppel. Egy kormánynak sohasem szabad könnyelmű kísérletekbe vinni az országot mert nemcsak a saját nyakával játszik, hanem rá v-n bizva millió és millió magyar ember sorsa is. Mi nem ' indulhatunk ködös elméletek után. Lehetetlen, hogy mi könyvekből tanuljuk meg azt, mi a baja a magyarnak és mi a ' segítés módja- Nekünk mindent gyakorlatban kell kipróbálnunk', megvalósítanunk, mert csak gyakorlati eredmények azok, amelyek valamely politika értékét vagy értéktelenségét adják. - Jelszavak divatja kedveért a kormány nem dobhatja od;. a gyeplőt, hogy^-Vigazuljanak uzolc a kötelékek, amelyek egy állam biztos vezetését megadhatják. 1918-ban láttuk a nemzetet összefogó kötelékek fellazulását. Láttuk, mi volt az, amikor megszűnt a fegyveres erő köteléke s megszűntek a hatósági kötelékek, amelyek átszövik a nemzeti organizmust, amikor szabadjára kerül minden „ondolat, szó és irás s fék nélkül piszkolhattak le mindent, amit azelőtt w szénnek és nemesnek tartottunk s fek nélkül festhettek délibábot az égre. Láttuk, hova jutott, hova züllött, hova hullott ez az ország e fellazulás nyomán. Meg kell mondanunk ©szintén, mert erre kötelez a felelősség tudata: Mi ebben az országban csak rendezett szabadságot akarunk, amely 'sohasem fordulhat a nemzet életérdekei ellen. Rendet, fegyelmet akarunk, mert ugy érezzük, rendre, fegyelemre fegyelmezett kötelékekben való együttmunkálkodásra van szükség, izeken belül semmi ^akadálya sincsen annak, hogy kiki egyéni életét élje szabadon. De semmiféle elavult szólam kedvéért nem lazíthatiuk meg e kötelékeinket, amelyekkel a mai nehéz helyzetben is biztosítjuk kilenc millió magyar együttélését, /Hosszantartó lelkes taps és éljenzés./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
