Napi Hírek, 1937. március/1

1937-03-09 [0389]

oKr/Kr f /Komis Gyula előadása, folytatás. Az.álíam képviseli a kultúra értékrend szerének ne gvalós itásában kat'exochén ' a jogi értékeket s ezek erkölesi, metajurisztikus formáját, az igazságosságot Az államnak a jogrend mellett a másik főjegye a hatalom. Ez az állam fenn­maradásának és önkiié jtésének eszköze, amelynek alkalmazásét a jog szabá­lyozza. Viszont a kultúra az a végső cél, amelyet a hatalomnak a jogtól szabályozott alkalmazása szolgálni köteles. De vaijon lehet-e hatalom által kultúrát s kultúra által hatalmat teremteni *s fokozni? t A hatalom puszta parancsszavára nem lehet a kultúra értekeit megélni s igy a kultúrát fokozni. A szellem hatalom, de a hatalom nem szellem. A puszta hatalom nem tudja az ér£ékélménye ke t, ezeket a legbensőbb, trracifláliS| V,! meleg*' szellemi teremtő aktusokat kiváltani. Hiába rendeli el az állami hatalom, mit tartsak erkölcsösnek és mit erkölcstelennek, mit érezzék szépnek és mit rútnak, mit szeressek s mit gyűlöljek. A hatalomtól külsőleg erőszakolt kultúra gyökértelem, éretlen, senyvedi művirág. A hatalomnak azonban egy sereg'fontos eszköz áll rendelkezésére, amelyek se­gítségével a kultúra megindulását és fejlődését közvetve fokozatosan"előse­gítheti, így gondoskodhatik a kultúra anyagi feltételeiről: iskolákról é s egyéb művelődési intézményekről, ezek méltó fenntartásáról é s fejlesztésé­ről. Az állam kultúrpolitikájában az állami szuverenitás komor hatalmi érc­•ábrázata önkénytelenül is megenyhül és átszellsmül. mert a kultúrának, mint az állaffloél erkölcsi-szellemi olclalának fénye éri. Az eszmék hatalma A s a hatalom eszméje nem ellentétes, mert az állam valóságos hatalma ^is lényegében azoknak az értékeszméknek hatalmán alapul, amelyek az állam intézményeibe türténetilegirradiálődtak s valósággá szilárdultak.- Rejlik-e hatalom a kultúrában? behet-e kultúra által hatalmat teremteni? Ez a kérdés az államo­kat a történet folyamán jobban érdekelte: nem a kultúra volt^elottük a cal s a hatalom ennek csak eszköze, hanem a hatalom fokozása a cél s a kultúra csak eszköz. A kultúra ugyanis szellemi hatalom s a szellemi hatalom a leg T főbb forrása a fizikai hatalomnak ih> a tudomány, technika, erkölcs stb. utján. Minél műveltebb egy nemzet, azaz min^l szélesebb rétegeiben a tudásnak^s er­kölcsnek minél magasabb fokán áll, annál jo-ban tudja a maga szellemi és anyagi energiamennyiségét növelni, tehát annál hatalmasabb is. A kultúra értékeinek megvalósítása, a kulturíiavak fokozása egyben a hatalom növel-se is. Sok barbár népet azért fujt le a Tört-net géniusza bolygónk színpadáról, mert nem volt fogékonysága a kulturértékek iránt s helyet kellett engednie oly érdemesebb népeknek, amelyeknek szelleme mozgékonyabb á s alkalmazkod^bb, amelyekben több az iniciativa, bátorság, munkakedv, erkölcsig tisztaság é s szívósság. A kis Európa népei majdnem az összes többi földr-szt gigájukba hajtották s ma közvetve majdnem az egész Földnek urai: ez a legf a nyesebo bi­zony it á ka annak, hogy a kultúra valóban hatalom is. Mivel az, ami belülről a nemzet, kívülről az állam, termé­szetes, hogy aíIX. század folyamán nagyranótt nacionalizmus, nemzeti tu­datosság oly mélyen érzett különszerü kulturális hivatóttsagát átsugározta külső hatalmi szervezetére az államra is. Eszerint az állam nemcsak arra való, hogy -trről gondoskodjék, hogy polgárai biztonságban ^rezz^k magukat -s jóllakjanak, hanem arra is, hogy a fizikai ünfentartáson felül az emberhez, mint eszes lényhez méltóan, a szellem világába is fölemelkedhessenek, a nemzetben reiló szellemi értékeket kifejthessék. Az állam nemcsak adot be­hintő, kényszert alkalmazó közhatalom, hanem szellemi-erkölcsi c-lok $p erikák hordozója is, a nemzet külsőleg megnyilvánuló trrltosagtuda.ta és te­kintélye. A nemzet, mint közösség, történeti organizmus: az állam viszont^ . ennek tudatosan szervező élotalakja, a kulturális célok külső objektivaloia, /folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom