Napi Hírek, 1937. március/1
1937-03-09 [0389]
o Kr/Kr * r /Komis Gyula előadása, v°ge./ Minthogy a nemze tállamban nemzet és' -állam ugyanazon egy s tu.bsz.tanc iána k csak kít aszoektusa, de lényegben azonos: ternrszetes, hogy a nemzeti kulturjavak ápolásának 4a fejlesztésének szervezése fokozatosan az állán kezeibe ment át. mm az államelméletek teremtették meg tehát a kulturállamot, hanem a nacionalizmusnak meleg benső lelki áramlata, amely m á g az uralkodó liberális államfelfogás atomisztikus individualizmusával szemben is'fokóza tossn bels tudta szőni gyakorlatilag az áll amcsiba a nemzeti kultúra fejlesztésit. W Vy/Vy/Kr Brüsszel, március 9. Van Zeeland miniszterelnök elnöklésével ma minisztertanácsot tartottak az Olivér rexista képviselő viss7 alépése következtében előállott belpolitikai helyzet megvitatására. Hir szerint esetleg V a n ^eeland - mint a három kormánypárt közös jelöltje lép fel Degrelle rexista. vez á r ellen. /WiTjf 0 L K/K London, március 9. /Magyar Távirati Iroda/ k Studio, Anglia vezető képzőművészeti folyóirata gazdagon illusztrált, nagv alapossággá 1 megirt tanulmányban vázolja a magyar művészet f ejl-dését^ a haboruelőtti müvéwati irányok befolyását ós a magyar nemzeti művészet kialakulását. , A tanulmány azzal a megállapitássól kezdődik, hogy Magyarország a ÍVIII. századig az európai citfilizácic védőbástyája volt a törökök ellen. Midőn tfyugat-Európában Rembrandt nyugodtan alkothatta nagy müveit, ifegyaország tűzben és vérben úszott. Ezért a magyar művészet általános fejlődése csak a XII. státad második felében kezdődött. A szabadságharc leveretése után az elfojtott nemzeti érzés a nemzeti művészetet élesztette fel, ami a magyar festészet történelem-romantikai korszakához vezetett. Az 1867-1 kiegyezést anyagi és szellemi kiegyensúlyozottság követte, szépen fejlődött a dekoratív festészet. A tanulmány ezután röviden jellemzi a magyar festészet vezet^ alakjait, kezdve Munkácsy Mihállyal, a magyar művészet elsc nagy úttörőiével és a tulkorán érkezett és csak nagysokára megértett Szinyei-Merse Pállal. Hollósy Simon, a nagybányai iskola egyik megalapítt ja, a magyar festészet renessainceát indította meg. A nagybanyai csoport a naturalizmus úttörője volt, tagjait a természet mélységes megértése ktötötte ÖSSZE. E korszak vezető művészei: Ferenczy Károly és Réti István, továbbá Iványi-Grünwald Béla, akinek színpompáját főként balatoni képei mutatják, Glatz Oszkár, aki finom megértéssel érzékelteti a vidéki életet, Koszta János, a verőfényes magyar róra költői lelkű festője, Rudnay Gyula, akinek érzései a régi magyar idlkben gvökereznek, Fényes Adolf, aki a szegénység tragikusan realisztikus ábrázolásától a játékoskgdyü tündérrománcig lendítette fel művészetét, Csók István, akinek színei drágakövekként csillognak, stb. A tanulmány rövid, tömör jellemzései sorában szerepelnek^ még: Vaszary János, a modern élet gazdag színeinek megörökítője, Ripll-Római József, az impresszionizmus megindítója Magyarországon, Kerstock Károly, a német expresszionizmus egyénig erőteljes kifejez"je, Czóbel Béla és Berénvi Róbert, a francia utóimpresszionj^zmns- képviselői, Márffy Ödön, a természetet megért", finomlelktt iurpresrazigmsta, Egry József, a claire obscure művésze, Kmetty János, akinek fünődő művészete a kubisták hatását mutatja, Szobotka Imre, a finom lírikus, Sz*nyi Imre, a magyar táj lelkes festője, aki nagy hatást gyakorolt a háboruutáni nemzedékre- Molnár C. Pál, akinek neve mint fest", raroetsz*, könyvillusztrátor és olakátra izoló külföldön is viíx : fet««. a robbanó ere'jü Aba Nóvák Vilmos és Derkovits Gyula, a KI Cneifjefeol iett jo fest* és veleszületett zsenialitásával fejlesztette ki egyéni tulajdonságait. /Folyt, köv./
