Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-03 [0383]

/Pártközi értekeilet. III, folytatás./ Elismeri, hogy semmiféle kormány dátumhoz nem tudja kötni magát. Ezt nem is kívánja, csak azt várja a miniszterelnöktől, _ nyilatkozzék, hogy a reform kidolgozásához azonnal hozzáfog s emmt a"kormány saját elveivel tisztába jön, újból megbeszéli a kérdést, akár páriközi értekezlet utján, akár a pártok vezetőivel. Két elvet kivan leszögezni. Az egyik az, hogy az aktiv választójogot nem lehet lényeg-..sen szükiteni, a másik s erre még nyomatékosabban kivan rámutatni, hogy s titkosságot a mai rendszerre ráhúzni egyáltalán nem lehet és nem szabad. A legnagyobb veszély volna törvénybe iktatni azt, hogy a mai naptól titkosan szavaznak mindazokban a kerületekben, ahol eadig nyiltan szavaztak. Egészen uj rendszert kell kidolgozni s ennél a fa szempontnak annak kell lennie, nogy a politikailag teljesen iskolázatlan tömegeknek, amelyek mindenféle iranyu elbolonditásnáh, lázitásnak és forradalmi hangulatok keltésének vannak kitéve,' ne adjunk túlsúlyt a közéletben. Ezen a téren fokozatosan kell előrehaladni s az első lépésnek a legnagyobb óvatossággal kell történnie. Osztja Eckharatnak azt a felfogását, nogy a magyar parasztság politikailag olyan isko-" ázott, anelyre az ország/jövőjét' alapi tani • lehet és kell. P parasztságon ^zonban a birtokos parasztságot érti. Helyes az, amit Eckh&rdt mondott, hogy minden társadalma osztály csak saját maga képviselheti magát. Ha ^zonban egy mechaniku- általános választójogot alkotunk korrektivumok nélkül, ennek eredménye az lesz, hogy épen az^értékes osztályok nem jutnak képviselethez, leszavazza őket olyan többség, amely egészen m^s társadalmi osztályt Képvisel, Figyelmezteti tehát a kormányt, hogy ez legyen a főszempont. Lát és tud korrektivumokat, amelyek lehetővé teszik, noay ezt a veszélyt elkerüljük. Ezekre nem kíván részletesen kiterjeszkedni, nem is feladata, hogy ebben az irányban javaslatot tegyen, de kijelenti, nem tud megszavazni semmi olyan választójogi törvényt, amely ezt a szempontot nem honorálja. Tiszta népképviseleti képviselőházat kell létrehozni. Ellene: van mindenféle elv vegyitésének, amelynek segítségével ezt az elvet^áttörnék. Ellenzi a korporativ elvet. Helyénvaló ez felsőházban, egészséges parlament?rizmus azonban korporációs alapon nem fejlődhetik ki. Volt olyan jaavaslat, hogy a régi Ház 15-20 képviselőt válasszon be az uj képviselőházba, üiz tetszetős lehet azoknak/akik félnek, hogy külön- ' ben nem juthatnak mandátumhoz,ő előre lemond arról, hogy igy megválasszák, Szer volt arról is, hogy a többsé? ben bejutó párt pluszt kapjen ugy. ahogy ez -óméniában és más államokban is van. Ezt csak olyan kormány teheti meg, amely biztosítva van arról, hogy a jövő parlamentbe^is az ő pártja lesz a öbbségi párt. és akkor korrektivumnak tekinthető mintegy a maga szempontjából. Beszéltek megyei kiküldöttekről. Ezt a .rendszert sem helyeselné, mert végeredményében nem az ország ügyének a javítására, hanem az autonómiák ügyének megrontására vezetne. Félti az autonómiákat attől a rendszertől mert jóra'nem vezet. A kerületi választási rendszer híve és nem a listás rendszernek. Hajlandó volna azonban az utóbbinak konce**iót tenni ugy hogy a parlament bizonyos része - negved vagy ötöd része - listás rendszer alap ián kerüljön be. Ez a vegyes refTds^er hasznos dolog volna, mert kiegészítené egyik a másikat ugy, hogy ha valamelyik nem válna be,azt par ev múlva meg lehetne változtatni. , , ^ /Folytatás* követketzik/ 4$6TB ZO perc