Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-03 [0383]

Hive annak, hogy ne legyen pótválasztás s hogy-az egyéni kerületekben ne abszolút, hanem relatív többség legyen kötelező, vagyi s ha három jelölt volt a kerületben, az első választás után ne legyen pótválasztás. A listás rendszert általában elfogadni igen helytelennek tartaná. Osztja Chamberlain felfogását, aki azt mondotta, hogy a kontinensen a demokráciákat tönkre tette a listás választójog, mert szétdarabolta a nagy pártokat. Hive annak is, hogy egészen mas jelölési rendszert kell"alkotni. Itt is a kauciót, az angol rendszert kellene bevezetni, azzal a kiegészítéssel, hogy addig mig a kaució letéve nincs beszélni nem lehet. Angliában csak az tarthat gyülést

} ski már letette a kauciót. A választások'felügyeletével birót kell megbízni, aki mint egyes biró döntsön azok fölött a panaszok fölött amelyek a választás rendjen elkövetett visszaélések miatt hozzá eljutottak - és pedig birtokon kívül. A bírónak hatalma legyen aira is, hogyha lázítás és forradalmi hangulatok szitása jelentkezik a kerüleíben,eltiltsa a jelöltet a jelöltségtől. A választójogi problémát sorsdöntő problémának tartja, mert az ország egész politikai elete megváltozik vele, Reméljük: jó irányban, le ugy vigyük keresztül a reformot, hogy ne kelljen félnénk attól hogy a rend és nyugalom felborulhat, hogy olyan tömegek válnak a polUikn élet uraivá, amelyek iskolázatlanságuk miatt nem hivatottak ma még arr*, v

ogy a hatalmaftulnyomólag kehükben tartsák. Azt várj? a kormánytól, hogy ezt a kérdést olyan légkör teremtésére használja fel, amely lehetővé tes.ai a pártok összefogását, mert a kérdést esek igy lehet megoldani. B> iem kompromisszum alapján oldódik meg, vagy nem oldódik meg vagy pedig ez ország kárára fog megoldódni. Ezután •fc'riedrich István szólalt fel. Bethlen Istvánnal polemizálva megállgpitotta, hogy Bethlen István tagja volt annak a kormánynak, amely 17 évvel ezelőtt a választójogi rendeletet kiadta, amely rendeletet azután az első nemzetgyűlés egyhangúlag törvényerőre is emelt. Abban az időben nem lehetett mast tenni s • tisztán a történelmi hűség kedvéért megállapítja, hogy Bethlen ístván annakidején nem emelt ez ellen kifogást. Ha már a miniszterelnök az értekezlet el- "hozta né^ai enmbös Gyula kérdőpont jsit, . . t .. azt várt? volna, hogy ezekre a kérdésekre legelsősorban a többségi párt elnöke feleljen. Egyetlen egy kérdésben sem felelt eddig a NEP viszont az eddig felszólalt egyéb pártbeli kánvisel ok valamennyien őszintén, nyiltan megmondóiták álláspontjukat. Ivady Béla nem mondotta ki kereken, hogy feltetlen 1 hive a titkosságnak /Ivády Béla: I genis kijelentettem!/. Miután mindenki titkos választójogot akar azt javasolja, hogy a kormány nyújtson be egy kétszakaszos novellát, amely szerint a^novella életbeléptetésétől számított minden időközi választást a titkosság jegyében kell lebonyolítani, Ezenkívül a novellával akármilyen becsületes jelölési és ajánlási rendszert kellene életbeléptetni,például azt hogy szaz választópolgár a közjegyző előtt megjelenik és képviselőjelöltet Jelöl. Attól sem zártóznék el, hogy a Bethlen-féle kauciót már ebbe a kétszakaszos novellába beleillesszek. " Nyugodt légkört kell teremteni arra az időre-, amíg a miniszterelnök és a kormány elkészül a javaslattal mért hiába akarunk valamennyien békés légkört, azt egy esetleges időközi választás megint felkavarja. /folytatása következik/ Il/Gu/y 4^ ^a 3(j more