Napi Hírek, 1936. december/1
1936-12-03 [0383]
Érre általános receptet adni nem lehet. Nem lehet utánozni egyik vagy másik állam intézményeit. Az, hogy milyen messze lehet menni ezen a téren, teljesen az illető ország politikai es szociális konstrukcióíatel függ történelmétől, kulturfokától, gazdasági állapotától és attól, hogy milyen világáramlatok milyen erővel tudnak benne tért foglalni, milyen a foka az ország veszélyeztetettségének. Mert olyan országban, amely nincs veszélynek kitéve, sokkal messzebb lehet menni, mint olyan országokban, amilyen Magvarország, amely,- mint tegnap ackhardt* Tibor is mondotta két ével belül a legnagyobb veszélyeknek tehető ki. Mi lesz akkor, ha tulmegyünk azokon a határokon, ameddig mennünk szabad, aminek következménve^az lehet, hogy újból rendetlenség lesz az országban, egy erős kormányzat nem tartja többé közében a hatalmat s az ország érdekeit előbbre vinni nom lehe 4 , mart a parlament pártoskodáska és testvérharcba fullad. Minden államnak kötelessége saját testére, saját képére megalkotni azokat az intézményeket amelyek alkotmányos szempontból rá nézve hasznosak és előnyösek lehetnek. EztTcsak a tapasztalat mutatja meg s ennek folytán a'választójog terén a fokozatos fejlődés hive. Egy szova! sem mondja azt, hogy a titkosság ellen van, sőt szükségesnek, elkerülhetetlennek tartja a titkosság bevezetését. Talán sokan csodálkoznak, hogy ő mondja ezt, aki 1922-ben a Priedrich-féle rendelet megváltoztatásával a vidéki ke éjietekben a nyílt szavazás visszaállitását kívánta. Tartozik ezért a magyar közéletnek bizonyos önigazolással, azoknakaz okoknak felfedésével, amelyek miatt ezt tette. A háború után forradalomba sodródott az ország, mélyreható társadalmi ellentétek mutatkoztak az osztályok, a felekezetek között, Leszerelt ország voltunk, amelynek úgyszólván egész társadalma ki volt vetkőztetve minden gazdasági erőből,, az állani tekintély, a null fokra hanyatlott le. A politikai élet stoáfeira bomlott, az újonnan összeülő nemzetgyűlés nem is látta azokat a szörnyű problémákat, amelyekkel a nemzet-szembentalál ja magát és személyes kéidésekben, puccsok szervezésében és hasonló dolgokban látta kimeiitve feladatát. Az volt meggyőződése és az vessen szemére valamit, aki azt hiszi, hogy az országot jobban féltette mint Q - hogy a szélsőséges választói renüszerek adpptálasával az országot ezekből a bajokból sohasem fogjuk kivezetni. Az volt meggyőződése, hogy a forradalmak után a bolsevizmus bukásával beállott momentán megkönnyebbülés csak látszat amelynek igazi magva csak akkor lesz, ha valódi konszolid íciót lehet teremteni az országban, amit viszont csak egy erős kormány segítségével lehet megcsinálni. Ez volt kizárólagos oka annak, hogv a vidéki választókerületekben a nyilt szavazást visszaállította. Elismeri, helyesebb lett volna megszüld teni a választójogot, messzemenc\megszükiteni és egyuttá gondoskodni arról is, hogy titkos szavEzás mellett az ország közvéleménye - amennyiben a választójog révén ez egyálta ábsn kifejezésre juthat - szabadon nyilvánulhasson meg. ^bban az időben az egész világon szociáldemokrata és szélső bal oldali ^párto k voltak uralmon, az ilyen rendszer bevezetése nagyo n messzemenő jogfosztással járt volna, xeljesen lehetetlen helyzetet teremtett volna ez, mint első lépés, egy konzervatív kormány számára* A 'nyilt szavazásos rendszer, mivel addig általánosan divatos volt nálunk, nem tünt fel olyan jogsertésnek és sárelemnek, mint aminő egy választójogi szűkítés lett volna, különösen a Friedrich-féle rendelettel szemben. <l^* e • < * , H/En /?olyt, köv,/ - >• «X3
