Napi Hírek, 1936. december/1
1936-12-03 [0383]
Ez volt az ok s nem az, mintha 2 nyílt szavazásos rendszert tökéletesnek tartotta volna. Meggyőződése, hogy helyesen cselekedett, mert-másként nem lehetett volna keresztülvinni az ország konszolidációját. Nem foglalt állást a titkos választójog ellen a közelmúltban sem, 1935-ben, amikor ugy állították be őt egyénileg, mintha oka volna a parlament feloszlatásának,mert politikai barátaival együtt ellenállott annak, hogy a választójogot titkossá tegyék. Tartozik a magyar közvéleménynek azzal, hogy ezeket a dolgokat is megvilágítsa néhány szóval. Nem a választás titkossága ellen foglalt állást akkor, sőt a legnagyobb mértékben nyíltan foglalt mellette állást. Hivatkozik Ivády Bélára,' aki jelen volt azon a pártvezetöségi konferencián, amelyen kijelentette, hogyha van időpont, amikor a titkos választójogot meg lehet alkotni, a mai időpont az, amikor meg kell alkotni. Eckharát Tibor télies és tudatos félrevezetését jelentette az, amikor neki és pártjának es az egész közvéleménynek azt hirdették, hogy Bethlen és politikai barátai az okai annak, hogy a titkos választójogot nem lehet megalkotni s hogya parlament feloszlatásé után fogják a kérdést az ui Házban me.goldar 1. Néra ez volt a differenciák oka. Egészen mások voltak azok a differenciák, amelyek őt a mult kormánytol elválasztották, amelyekre most bővebben nem kíván kitérni, amelyeket röviden csak-azzal kivan jellemeznihogy félt attól, hogy 1 diktatúra felé haladunk. Most újból ki jelenti, hogy 2 titkos választójog hive, szükségesnek tartja ennek oly módon való megalkotását, "hogy valóban titkos legyen és ki ne játsszák, mert különben oda jutunk, ahová a szomszédos balkán államok, ahol szintén van titkos választójog, de azért nincs demokrácia, sőt ép az ellenkezője all fenn7 Szükségesnek tartja, hogy-az uj választójogi rendszerrel harmóniába hozzuk alkotmányunknak egyik-másik intézkedését is. Szükségesnek tartja a kormányzói" jogkör kiterleszt-'sét s az utódlás rendezésének" kérdését is - más formákban, mint ahogyan az a felsőházi törvényben történt„Szükségésnek tartja, hogy az a jogkör, amellyel a magyar királyok bírnak a törvényhozással szemben, visszaadassék a kormányzónak.1 s mint államfőnek, mert enélkül nemcsskhogy a jogkört, de azokat a.köt élességeket sem-tudja teljes! teni, amelyekkel az államfő a törvényhozással szemben bír. Abszolút vétójogról neír lehet szó, abszolút vétójogot a magyar alkotmány a királyokkal szemben sem ismer. Nincs is szükség abszolút vétójogra és nem is volna ez korrektivum, mert abban 3 harcban, amely abszolút vétójog esetén az államfő és a nemzet között kifejlődne, csak a nemzet győzhet. Kerülni kell tehát az olyan konstrukciót, amely az államfőt szembeállíthatná a nemzettel, szükségesnek tartja a felsőház ioskörének kiterjesztését is, mai összetételen nem változtatna, azt helyesli. Nagyban és egészben egyenlő jogot biztosítana a felsőháznak nagyjából II egészenWrt, rntít 2 íöf tsé|vetéai jogot mégis ez alsohuznaF niztosi tani elsősorban: Teljesen egyetért BokharJttal abban, hogy az alsóházat népképviseleti alapon sz^ivezne meg es tartózkodnék mindenieele vegyes rendsz.-r bevezetésétől. M '. , . Ha az a felfogásunk, hogy 2 felsőháznak egyenlő jogkort kell adni, akkor Ízt ugy adjuf meg,'hogf a• felsőház mar.-teljg JoAml szól* hasson hozzá a választójogi reformhoz. Nem kell attól felni hogy a tel sőhi7 maid UEV kiforgatna a választójogi javaslatot, hogy ra sem ismerm Osztja tehát 6 ! miniszterelnöknek azt a felfogását, .hory sorrend szerint, alibi a felsőház reformja, illetőleg a kormányzói jogkör kiterjesztése jöjjön, azután a választójogi reform. ^ M 6n Mf«