Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-03 [0383]

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A választójogi reform ügyében összehívott pártközi értekezlet Sztranyavszky Sándor elnöklésével csütörtökön délelőtt tizenegy órakor folytatta ülését. - .. Gróf bethlen István volt az első felszólaló. 0 is sajnálja, hogy a miniszterelnök nem hozott az értekezlet elé konkrét törvényjavaslatot. Több eredménnyel tárgyalhatna az értekezlet, ha a miniszterelnök nem is részletekben, de nagy elvi vonásokban kiiejtette volna a kora mány álláspontját. Hiszi azonban, hogy a vita során mégis nagyjában bizonyos elvek kristályosodnak ki, amelyek útmutatásul szolgálnak majd a f kormánynak, ha súlyt helyez arra, hogy bizonyos koncenzus alapján történjék meg ennek a kérdésnek megoldása. A pártközi értekezlet bizonyitékE annak, hogy a választójog ügyében véglegeset alkotni nem lehet, a választójog élo jog, amely kell is, hogy az élettel együtt fejlődjék. A nagy külföldi demokráciák már a mult"században elérték a választójog terén azt a-fokot, amelyet mi most szándékozunk elérni. Nálunk ezt a fejlődést nem annyira a kormányok öntése idézte elő, mint ahogy azt a köztudatba bevitték, hanem egészen más körülmények, mindenekelőtt az 1848 és 1867 között fennállott ellentét, de a nemzetiségi kérdés is. A háború után a hátramaradottabb országokéis vizözönszerüen változtatták meg törvényeiket és a legszélsőségesebb választójogi rendszereket fogadták el, Ez volt a fő oka a háború utáni parlamentarizmus hanyatlásának, ennek eredménye volt, hogy momentán néphangulatok váltak dommálókká a parlamentekben s a parlament tetszetős lelszsyak, szolgájává vált, ahol a népszerűséget hajhászták. A nagy történelmi pártok még a nyugati országokban is részben szétforgácsolódtak, a kormányok nem tudtak ugy megalakulni, hogy saját akaratukat vigyék keresztül s a koalíciók lehetetlenné tették, hogy az ország ügyeit egy irányba, még nedíg kellő eréllyel vezessék. A hanyatlás eredményeként majdnem minden államban forradalmi pártok, szélsőségek ragadták magukhoz a közvélemény irányítását. Ma már a legtöbb államban a szélső jobb és a szélső bal áll^egymással szemben. A közbenálló pártok fokozatosan eltűnnek, A polgári társadalom nem jut hozzá, hogy'a maga akaratát az állami életben érvényesítse s ennek következménye az, hogy választani kell a forradalom vagy a diktatúra között.Még azokban az országokban is, ahol fenn tudták tartani a demokratikus tradíciókat,, látjuk a'parlamentarizmus hanyatlását. Hanyatlásról kell beszelnünk ugyanis, ha azt látjuk,"hogy egy kormánynak nincs bátorsága arra, hogy a közvéleményt vezesse s ha a közvélemény" nem hagyja magát vezettetni, nem mond le, hanem akaratát alárendeli a sajtónak vagy olyan mozgalmaknak," amelyek a parlamenten kivül keletkeztek. P. váasztőjog nem csak arra hívatott., hogy a népakarat megnyilvánulását lehetővé es szsbaddá tegye, han em hivatása az is, hogy a szabadon megnyilvánult népakarat utján választott képviselők révén olyan erős kormány alakulgasson, amely az ország sorsát erős kézzel tudja "irányítani. Nem osztozik abban a felfogásban, hogy s jobboldali és baloldali diktatúrák tulajdonképen azonosak. A kommunista diktatúra egyik társadalmi osztály diktatúrája, amely a többi társadalmi osztályt megszüntetni is törekszik, viszont a jobboldali diktatúrák - teoretikusan nézve a kérdést - a nép nevében gyakorolják a hatalmat? A választójog megalkotásánál mindebből következőleg a fő szempont az, hogy a választójogot lehetőleg oly mértékig kell demokratikussá tenni, amely nem teszi lehetetlenné, hogy magas színvonalú parlament ülhessen össze s abban eres kormányzat foglalhasson helyet, H./Dn /Folyt, köv./ 13 óra 3f5 nerc