Napi Hírek, 1936. április/1

1936-04-08 [0367]

6./leg kell állapítani továbbá, hogy Németország olyan -javaslatokkal válaszol, amelyek határozottan elégtelenek Európa békéjének . megszilárdítása szempontjából. Ha ki is jelenti, hogy kész kétoldali! támadást kizáró szerződéseket kötni, ezeket a szerződéseket nem ugy gondolja el, hogy azok bele illeszkedhessenek az együttes biztonság , rendszerébe és mégkevésbbé ugy, hogy kölcsönös sege lyn vuj tási bizto^-éíig.. tokkal egészítsek ki őket. Ebben'az elgondolásban - . tehát ezek a kétoldalú támadást kizáró szerződések semmivel sem bővítenék ki az 1928 évben megkötött párisi egyezményből fo yó kötelezettségeket. Az európai biztonság elválaszthatatlan egészet alkot. Franciaország a nyugateurópai biztonság rendezését nem képzelheti ei ugy, hogy emellett ne gondoijön Európa többi részének biztonságára is. Erre a megállapításra jut egyébként a francia-szovjet egyezmény is, amely ürügyül szolgált Néme tor szagnak a locarnoi szerződésben vállalt kötelezettségeinek felmondására, azzal az indokolással, hogy ez az egyezmény Németország biztonsága ellen irányuló

1 katonai szövetséget jelent, Különös tehát, hogy Nemeta szag nem ,s't: , . szán^'rdt-dékozik Szovje tor osz országgal is támadást kizáró szerződést kcfcni. A stresai tanácskozásck idején Németország még késznek nyilatkozott Szovjet-Oroszországgal ilyen rnsgegyezést köt ni es elismerte annak 1 ehe t őség ét, hogy .5zo^g e toro sz, or sz ág más ha ta 1 mak kai támadá st.. kizáró szerződéseket kössön.Néme tor szag felfogásában tehát változás áll ott'be, de vájjon milyen okok és milyen célok indokolják ezt a váltó sást?- ' " ' 7./ Németország kijelenti, hogy kész ismét belépni a Népszövetség be. A francia kormány amely állandóan-hangoztatta, hogy az európai biz onságot csak a népszövetség keretében lehet megvalósítani, nem utolsó sorban örvendene ennek az elhat ár oz ásnak. Itt azonban fel kell vetnie egy kérdést: Hogyan képze Ihető el az, hogy Németország még mielőtt megoldanák azt a válságot, amelyet Németország a befejzett tények politikájával maga idézett elő, tényleges biztosítékokat adhasson arról az őszinte szándékáról, hogy tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségeit? Ha jYfimetország ma belépne a népszövetségbe, ez bizonytalan körülmények között történik. Azzal ,hogy felelevenitette gyarmati igényeit, Németország vájjon nem akarta-e azt jelelni,- hogy ha ez a kérdés nem nyer számára kielégítő megoldást, -okkor ujabb kilépéssel felel?' Ami pedig azt a német javaslatot ^illeti, hogy a népszövetségi alapokmányt különitsék el a békeszerződésektől, ezzel a javaslattal * Németország már többször előállott, de tulajdonképeni értelmét sohasem tisztázta kel lőképen. Azzal a javaslatával, hogy döntőbíróságot alakítsanak, amelynek határozatai minden kire kötelezőek lennének, Németország nemcsak hogy a nemzetközi bíróság, hanem még a népszövetségi tanács ixíetékésségét is kétségbe vonja. A kérdés ugyanis az, hogy a Németország által javasolt támadást kizáró szerződések egyikének megsértése esetén az ügyet az alapokmány értelmében vizsgálnák-e meg?. .. Mert a német javaslat épen nem ens mutat. Bbból tehát arra lehetne követ kez tetni t hogy Németország a népszövetségbe való belépését o'yan eszköznek tekinti, amelynek segítségével beleavatkozhatik máé államok politikájába, anélkül

v hogy a német politika egyetlen lényeges eleme is' a népszövetség ellenőrzése alá kerülne. . 1 • T Ba/Bo --- /Fdjt.köv./