Napi Hírek, 1936. április/1
1936-04-08 [0367]
Q / • Németország ugy lát szik csak^a legnagyobb körültekintéssel hajlandó rálépni a fegyverkezési korlátozások utjara és a légi haderők korlátozás árfősem minőségi, sem mennyiségi szempontból nincs sző a-. " német emlékiratban. Ami a szárazföldi haáerőket illeti, a mennyiségbeli korlátozásról egyetlen szo sem esik és ha van is sző a minőségbeli kor látozásról, nem történik említés egy oiyan hat hatos ellaaőrzési rendszer alkalmazásáról amely a mennyi ségbeli korlátozás elengedheted len feltétele. A háborúnak emberségesebbé tétele helyett inkább 1 ehe te tlenné kell tenni a háborút, mégpedig a támadó féllel szemben való hathatos, haladéktalan és együttes fel lépés megszervezésévé 1. Németország eddig semmi il 7en . . elgondoláshoz nem járult hoz za 7 Ami Németországnak azt a javaslatát ílieti, hogy tiltsák meg a mérgező, fojtó ás gyűjtő hatású bombáknak a használatát, ez már az 1925. évi genfi jegyzőkönyvben is benne foglaltatik, amelyet Franciaország is jóváhagyott. 9. /Franci aország tudomásul vette "a német béke tervnek "azokat a javaslatait, amelyek a francia-német kapcsolatok megjavítására irányulnak és támogatü fogj a az abbén az irányban kifejtendő fáradozásokat. Magától értetődik azonban, hogy a francia-német viszonyt érintő efarta rendelkezéseknek nincs helyük egy olyan által énos megegyezési rendszerben, amelyről jelenleg szó van. Ami pedig a ^leszerelés gondolatát illeti ? , s- e gey üy 6 ? irány u javas Lat£a Népszövetség előtt ván és az előkészítő munkálatok mar fontos eredményekre vezettek. Ezeket az eredményeket adott pillanatban majd a francia-német kapcsolatokban is szeö|lőtt lehet tartam. /.mar QbSki 10. / Ami dig azt a kérdést illeti, hogy a francia köztársaság tegyen ünnep élyes ígéretet azoknak a köt el ez ettségeknek a megtartására, amelyeket kormánya a köztársaság nevében vállai, ebből a célból nincs szükség olyan eljárásokra, amelyek ellentétben állónak a francia alkotmány elveivel. űrről a pontról egyébként a francia kormány meg-.- sem emlékeznek, hogyha itt nem annak az elméletnek az ujabb rceírny iIvánulá:saről volna szo amely megkülönböztetést igyekszik tenni a krfcpányoK es a népek kozott. A szerződéshez való hüseg alapelve a francia politikának és iranciaország n®m tehet olyan kezdeményezést, amelvnek nyomán a népek logg-al ••• kérdezhetnék, vájjon a nemzetközi kapcsolatokban továbbra is a jognak a szabályai lesznek-e irányadók, avagy ezentúl az erőszaké lesz-e a dönttfpzó. Mert sajnos ez ma olyan elsőrangú fontosságú kérdés/amelyet a kormányoknak nem J S2t?ííh?S?fi m #S hagyniok,ha népeiket meg akarják kímélni a keserű csalod a soktol.VagQl pedig Tel kéli tenni a kérdést vájjon a népnek az élethe^valo joga jogossá teszi-e a vállalt kötélezettségek egyoldalú mégsem mi sétését? Vájjon az államok a jövőben tetszésük szerint intézike el majd szem tői-szembe ellentéteiket az olyan államokkal, amelyeknek jóhiszeműséget ; kihasználták? Eayetlon európai állam nem lehet hajlandó uj megegyezések kötésére mindaöMig, mig :v , erre a kérdésre világos választ nem kap. Es még egy annél is közvetlenebb kérdést lehet feltenni Németországnak: Fenn tart's nélkül ervenyesnek ismeri-e el Európa jelenlegi területi és politikai berendezkedését í Hozzájárul-e ahhoz, hogy ennek a berendezkedésnek a tis zte Jetoent ar,tas rt, a kölcsönös se^lynyujtás alakján lehessen biztosítani . ( ^To*»^•^Us^r. , ) I Ba/Y
