Napi Hírek, 1935. október/1

1935-10-14 [0356]

/Gömbös debreceni beszéde, jjj^ folytatás./ - Miután mindig ki vagyok téve annak a "veszélynek", hogy amikor nagy célokat és magas eszméket hirdetek, e llenfeleimazt mondják: Ez mind szépj de mi a valóság? űrről a valósa*gról is szeretnék néhány szót szólni, Annáik ellenére, hogy a kormány három óv alatt töbli mint hetven törvényt hozott ető alá, amely tőrvények között vannak nagyjelentőségű reformalkotások is, mint például a nevelésügy reformja, a rokkanttőrvény és az erdőtörvény, mégis azt mondom, hogy ez csak az előkészítés három esztendeje volt és most, ezután jönnek a reformok. Annyi reform jön, hogy sajtófőnököm, Antal István államtitkár, a minap figyelmeztetett is, ne forszírozzam a temp/ót. mert az előkészítés nagy munkája rendkívüli mértékben vette igénybe a kormánv tagjainak munkaerejét. Osszaszámláltaajugyanis. e pillanatban mintegy" harminchét törvényjavaslat van tárgyalásra készen. Azok, akik tudják, hogy mily nehéz, mily körültekinto f eladat elkészíteni egy-egy törvényjavaslatot, amely belenyúl az emberek életviszonyaiba es ezer részletproblémát vet fel, azok fel tudják fogni, hogy ez milyen hatalmas munkát jelentett. Mégis azt mondom, most jön az ideje anna^k, amikor minden magyar állampolgár érezni fogja, hogy az a kormány, amelynek élén sellők, a cselekvések, a reformok kormánya. /Lelkes éljenzés es Mij akik a magyar életet tanulmány ózzuk, megállani tjük, hogy ha összehas onlitjuk a magyarnemzetet egy más nemzet életével, azt látjuk, hogy a magyar nemzetnek évszázadokon kereszt 1 vol taképen-saját érdekei ellen kellett élnie* mindennapi életét és állami életét is. A magyar nép évszázadok során csak eszköze volt más érdekeket szolgáló - mondjuk igy történelmi akaratnak. Saját érdekeit szolgálta a magyar nemzet az Arpadok, az Anj'ouk, a Jagellók alatt, természetesen a Hunyadiek idejében is, de nem szolgálta az azután következő korszakban, mert kózij.ogi helyzetünknél fogva mind igétek int ettél kellett lenni a velünk állami jogi közösségben élő másik állam és főként a dinasztia akaratára. Mert ha neii ez lett volna a helyzet, s a magyar nemzet ugy rendezhette volna be a maga életét, ah«gy az érdekei megkívánták,akkor nem kellett volna a forradalmak utáh Klebelsberg Kunó grófnak annyi iskolát épitenie az Alföldön, akkor már jóval régebben megtan nitották volna.irni-olvásni azt a magyartj akiben nem biztak s akitói mindig féltek. S ha erre gondolok, arra tudni illik, hogy az előbbi korszakok sorári azok, akiknek hivatása lett volna a nemzet istapolása és felkarolása, féltek ettől a nemzettől, büszke vagyok arra, hogy féltek tőle, mert mit jelent ez? Jelenti azt, hogy ha lkotó energiává alakítjuk át azt a magyar energiát, amelytől mások feltek, nagynak és erősnek kell lennie ennek a nemzetnek /Nagy taps és éljenjés/ És na biztositani tudjuk azt, hogy a mar gyar tölgy természetének és rendeltetésének megfelelően tovább fejlődhessék es ne legyenek rajta élősdiek, amelyek a magyar munka produktumainak nagy részét /viharos éljenzés és taps/ ellenszolgáltatás nélkül igénybeveszik, ugy még jobban fog fejlődni és terebélyesedni ez a tölgy és sal amennyi en testvéri egyetértésben meg is pihenhetünk egyszer alatta - mert most, a mai időkben mi magyarok nem pihenhetünk /Éljenzés és taps/ Vá/Vá 1. |?f /Folyt! köv^/ 5|B