Napi Hírek, 1935. október/1
1935-10-14 [0356]
/Gömbös miniszterelnök beszéde./!/ folytatás./ Ezu án az alföld i. kérdések taglalására tért át a miniszterelnök. Az Önök vidékének - mondotta a a legnagyobb veszedelme az aszály. • En a messzi. Dunántúlról származom^ családom bölcsője Vas vármegyében van. Ha arra járom,mindenütt fákat, erdoke't látok és ott nincs is sok baj a csapadékkal. Ha azonban errefelé utazom, Szolnoktól kezdve - mint tegnap is figyelmeztettem rá,barátaimat - csak itt-ott látok néhány fát, azután is mé t cs un a pusztaság. Es látek csatornákat is. amelyeket megépítettek ugyan, de viz soha sincs bennük, vagy ha van, az inkább arra szolgál, hogy elvezessék onnan, nem pedig aara, hogy termelési célokra használjak fel. A viz energia, amelyet nagyobb energiák fejlesztésére kell felhasználni, akár öntözésre, akár villamositás céljaira. Ki kell jelaitenem, hogy a koimány az Alföld öntözésének és vízellátásának kérdésével a legkomolyabban foglalkozik, sőt ezen túlmenően konkrét terveket készit elő, amelyeknek az a célja, htgy az öntözés és vízellátás problémájának megoldásával elhárítsa az aszály veszedelmét az Alföldi nép feje felől. /Percekig tartó éljenzés és taps / Ennek kapcsán bejelentem itt a kormánynak azt az elhatározását is. amely szerint jóllehet nem szüntetjük be az inségmunkákat. de azokat 1 ehető le g koncentrál juk az Alföld csatornázásának és vizel látásának megoldására, hogy a Tisza és a Kőrös vize ne f elviek el ugy, hogy vizét ki ne használjuk, /viharos taps és éljenzés/ Nem nehany ezer, hanem néhány millió oengős munkaalkalmat fogunk ezáltal teremteni, meri nagy csatornahálózat kiépítésére gondolunk, 'amely vizet ad maid a magyar főidnek. /Percekig tartó éljenzés és taps/ Ebben a. hálózatban - ugy tervezzük benne marad majd a téli és tavaszi csapadék és^amikor az aszály első jeLei mutatkoznak, villamos erővel behozzuk a Tiszából és a Korosból a vizet, amely e nagy hálózaton keresztül - természetesen mindig a szükséghez kénest - tépi alj a majd a magyar földet. Egy ilyen gondolat, egy ilyen alkotás többet ér minden szónál, minden beszédnél: mindenesetre többet ér minden negatív ellenzéki ptlitikánál. /Viharos éljenzés és taps/ Kötelességnek tartom azt is, hogy a Szolnoktól Debrecenig terjedő síkságon erőteljesebben erdősitsünk. /Éljenzés/ A kormány már evi 600.000 pengőt fordit erre a e célra és alaposai megnézzük, mi történik ezzel a pénzzel. lert nea mondja nekem senki azt, hogy szikes a talaj, vagy pedig talajvíz van, nem lehet fásitani az Alföldön'. Lehet és kell Is fásitani, csak termé szeresen megfelelő fanemeket kell erre a célra felhasználni. Kérem magyar testvéreimet, ápolják a fakultuszt, tekintsenek minden fára ugy mint gyermekükre, mert hiszen a fa megélhetésüket biztosítja. A főispán úrtól is azt kérem, hogy állion ennek a fakultuszt szolgáló mozgalomnak a szolgálatába, annál is inkább, mert a főnéit óságu kormányzó urnák is ez a kívánsága é s lehetetlen, hogy mi egy emberként ne tegyünk eleget ennek a kívánságnak ./Nagy taps és éljenzés/ A harmadik alföldi és debreceni probléma, amelyet sürgősen és feltétlenül meg kell oldanunk, az , hogy a közlekedési és tarifapolitika megfelelő átreiormálása utján-ezt a vidéket közelebb hozzuk a fővárosA^ és a nyugati exportpiacokhoz. /Nagy éljenzés/ Ezáltal tudjuk értékesíteni az alföldi munka, az alföldi szorgalom értékes gyümölcseit s ezáltal tudunk életet, mozgást, tőkét vinni az Alföldnek. /Éljenzés/ Ha ezen a három vonalon - a vízellátás , az erdősítés és a közlekedés vonalán - pozitív ere'.menyeket érünk el,/akkor, azt hisze.m, hogy kötelességeinket a Tiszántúllal /amiben nem kételkedem/ szemben - a kulturális ké rdé seket és a közigazgatási feladatokat is" ideszámítva - száz „százalékig telj esitettük, mert'olvan kérdéseke t oldottunk meg, amelyeket Cnök évtizedek óta hiába követelnek, /ügy van! Ugy van!/ Sági Té/Vá 3. /Folyt. köv»/ J
