Napi Hírek, 1935. június/2
1935-06-18 [0349]
0 _ Í . v n« „ ' -',-- « ; • S 1111 őrna gJ> osztrák szövetségi belügyminiszter a Magyar Külügyi Társaság ma esti ülésén a következő előadást tartotta: Kegyelmes Uraim! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Külügyi T'árwaság meghívott engem 'hogy tartsak~ előadást Ausztria újraszervezésérol és rendi kiépítéséről, valamint ennek céljairól ós hatásairól. Szívesen tettem eleget a meghívásnak annál inkább, mert így újból alkalmam nyílt a szép magyar földnek és velünk baráti kapcsalatban álló lovagias népének meglátogatására és rövid idő eltöltésére pompás fővárosukban, másrészt kedvező az alkalom számomra, hogy hozzál áruljak Ausztria átalakulási folyamatának érthetővé tételéhez határainkon tul is es ezen a módon szolgálatot tehessek hazámnak. Kisse vissza kell nyúlnom a múltba, hogy megmagyarázhassam Önöknek Ausztria uj rendszerének értelmét és célját és ecsetelnem kell azokat a viszonyokat, ama lyek Ausztriában 1918 szerencsétlen észten-" deje után kialakultak. A háború ós az összeomlás borzalmasan megcsonkitóttá hazánkat es súlyos gazdasági károkat okozott. A különféle nehézségekhez Járult meg a jellegzetesen osztrák tünetek egész sora, amelyek rendkívül hátrányoson éreztették hatásukat hazánkkal és gazdasági életével. A felfordulás összezúzta a korlátókat és béklyókat es a félreértett demokrácia nevében valóságos -pártőrület, határtalan pártönzéo virágzott ki. A válságos idők és a • . A- széles tömegek nyomorúságát kihasználó nepbolondito jelszavak a lakosság legnagyobb részét szélsőséges befolyások szamara nyertek meg és igy letfa szociáldemokrata-párt Ausztria legerősebb partja, amely nemcsak Becsben, a szövetségi fővárosban, hanem a vidék igen sok városában és ipari gócpontjaiban is korlátlanul uralkodott ós mertekadó befolyást gyakorolt az egész állam sorsára. Il-en viszonyok között a közügyeket, még a gazdasági termesz etüeket is, nem" tárgyilagos es gyakorlati, hanem kizárólag pártpolitikai szcmunntból néztél: Ennek az volt a következménye, hogy a közgazdaság neiyzete iaind±űfcdtb La,nyatlott'és nőttön-nőtt a kétségbeesés. A külföld is kezdte elveszteni" bizalmát^ ami ismét kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági fejlődés lehetőségeit. A Heimatschutz, amely eredetileg pusztán'védekező mozgalom " volt áz erőszakos bolsevizaló kise relétekkel szemben, már évek előtt belátta, hegy ezeken a visszás áljá nótoko n?az - egész közélet és az államrend gyökeres a tálak itá sáv el "lehet <cs^7segiTeni . Tisztában volt azzal is, hogy főleg „ két dologra van í^ukség: Mindenekelőtt megkell szabadítani a közéletet a pártönzóstől és & felelőtlen nép ámítás tói és az államnak szilárd vezetéshez kell jutnia. Másodszor pedig mentesíteni kell a gazdasági életet a pártpolitikai befolyások alól. A Heimatschutz ezért mar öt óvgel ezelőtt megmutatta a véleménye szerint célravezető utat úgynevezett "ko rncuburgi pro gramm"-jávai. Dollfuss dr» ? az elhunyt szövetségi kancellár, aki szintén felismerte ezeket a szükségszerűségeket, felhívta a HaLmatschutzot közreműködésre a kormányban és az állam újjászervezésében. A fennálló viszonyok következtében mindenekelőtt természetesen arról kellett gondoskodni, hogy a kormánynak megfelelő erő álljon rendelkezésére biztosítékul áz esetleges törvénytelen erőszakos kísérletekkel szemben. Ezért 1933-ban,mint közbiztonsági"miniszter, lényegében a Heimatschutzból, do az egyéb hazafias védelmi alakul átokból is megöl aki to ttam az "önkéntes védő testül etet" az államhatalmi szervezet tartalékául. Mikor az osztrák " parlamentarizmus holtpontra futott, 1934-ben tényl cg két fegyveres felkelésre került a sor, és a júliusi forradalomnak Dollfuss dr., szövetségi kancellárunk is megrendítő áldozatául esett. Ezeknek az eseményeknek a lefolyása ismeretes önök előtt. A közbiztonsági Ügyeket 1932 őszétől 1934 ' július eleióig vezettem mint államtitkár, mint miniszter és februárban is, mint helyettes kancellár. f* /rr • . ORSJACOSI-EVÉLTAR • /polyt, köv./
