Napi Hírek, 1935. június/2

1935-06-18 [0349]

/Foy-beszéd fjt^ü£U) A júliusi gyászos események bekövotk: zé sekor a tárca ugyan már nem volt közömben, mert időközben mint állami főbiztos a magángazdaság ellenőrzését, majd. később a belső közigazgatás egész ügyköret f

vettem at, de ez alkalommal is. mint már 1933-ban ós 1934 elején, megállapíthattam, hogy a védő testület rendkívül bevált és közreműködése nélkül alig lett volna lehetséges oly gyorsan hely reálli tani a róndet és a fel tótlen biztonságot. Közben 1934-ben megjclent az uj alkotmány, amoly az állam újjáépítésének alapjául szolgált es ebben az alkotmányban'is kifejezésre jutott már az érdekképviseleti rendszer eszméje, amelyet a Heimatschutz évekén át képviselt. Az'uj'alkotmány "tekintettel van az előbb említett két gondolatra is: meg akarja tisztítod, a közéletet a népbolonditástói az állami tekintély helyreállítása mellett és fol akarja szabadítani a gazdasági életet a káros pártpolitikai befolyások alól. Az alkotmány azért természetesen f így elembeveszi f az alulról felfelé irá-~ nyúló akaratnyilvánítás lehetőségének biztosítósát. Teljes mórtékben teret enged azonkívül a különböző világnézetek kialakulásának és képviseletének is» Jól tudjuk, hogy a gazdaság ós a politika szoros kapcsolatban áll egymással, ilyen értelemben azonban csak"a nagy állampolitikáról és nem a kicsinyes pártpolitikáról van szó. Az érdekképviseleti rendszer álláspont ja "szerint a partpolitikának a gazdasági élethez semmi közeés mindazoknak, akik ugyanannál a vállalatnál vagy, tágabb'értelemben, ugyanabban a gazdasági ágoan dolgoznak, tekintet nélkül arra, hogy munkaadók vagy munkávallalók, nem egymás ellen

, hanem vállvetve kell munkálkodniuk és kölcsönös létérdekeik teljes figyelembevétele mellett csak két fontos irányvonalat szabad szem előtt tartaniok: az állam, a közösség érdekét ós rendjük vagy vállalatuk érdekeit, mert a vállalatok, valamint az^llarn egész közgazdasagának felvirágzásától függ az ogyos emberek jóléte is. Természetesen gondoskodik az érdekképviseleti rendszer a gazdaságilag gyengébbek védelméről és a társadalmi igazságosság megóvásáról is. Az uj osztrák alkotmány hét érdekképviseletet különböztet meg: 1./ mezőgazdaság, 2;/ gyáripar'és bányászat, 3./ kézműipar^ 4./ kereskedői cm ós közlekedés. 5./ pénz-,'hitel- ós biztosításügy, 6./ szabad foglalkozások,/orvosok, ügyvédele, mérnökök.'művészek, írók ós újságírók/ ós végül 7./a közszolgálati érd el: képviselet, ahová a szövetségi' tartományi és községi tisztviselők és tanítók, továbbá egyéb közalakulatok, a szövetségi vasutak és más közüzemek alkalmazottai tartoznak. Minden érdekképviseletnek vannak önálló ós'függő tagjai. A hét érdekképviselet mindegyike "ólszorvezetet" kap BScsben, amelynek "szövetségi kamara" lösz a neve. Az érdeldiépviseletek esaptományi szervezeteiként az egyes tartományi székhelyeken 'tartományi kanarák^alckulnak. A nagy taglétszámú érdeHcópviseletek számára a szükséghez képest "kerületi kamarák" is" fel állíthatók. ~ Ez losz az-ausztriai érdeld:épviseleti rendszer végleges kialakulása.Hyilvánvaló azonban, hogy a nehoz szervező'munkát ne.: lehet °£ZÍ'csapásra elvégezni és a megvalósulás csali lépésről-lépésre haladhat eíoro. Dell fuss dr. rendeletet adott ki a szakszervezeti szövetségről. A szakszervezeti szövetség több szakszervezetre oszlik, amely ok különböző munkáscsoportokat egyesítenek magukban't így pld. a gyáriparban kilenc szakszervezet működik. Epenigy több szakszervezetre oszlanak a kézműipari munkások, a kereskedelmi es közlekedési alkalmazottak, a pénzintézeti tisztviselők és a szabad foglalkozásúak is. Ez az intézkedés az első szakaszt jelenti: a munkavállalói: megszervezéset. A második szakasz lesz a" gyáriparosok szövetségének felállítása" a gyáripari munkaadóit egyesítésére. Agyáriparosok szövetsége a'gyáripari szakszervezeteknek"megfelelő szaknak szerint oszlik meg; így pld. a textilmunkások szak szervezetének megfelel a textilgyárosok szakmacsoportja. /Folytatása következik/ Ke/Kc