Napi Hírek, 1935. április/1
1935-04-05 [0344]
A § P á r i s. április. 5 •/í/agyar Távirati Iroda/ A lapok a stresai értekezlet küszöbén Anglia és Olaszország várhaté magatartásával foglalkoznak. Az angol kormány maga tartus ,t általában a kedvezőtlenül itelik meg és számolnak azzal' hogy London el fogja ejteni a február 3.-i francia-angol nyilatkozatban ioglalé elvi tételeket. A Petit Párisién londoni tudósitója szerint az angol kormány magatartásában máris habozás jelei mutatkoznak, Az ellenállá légkör, amelv március 16.-a után londonban kialakult, ma már teljesen szertefoszlott. Ugy látszik, hogy Anglia Németország, *" í magataftásával szemben hajlandó feladni a február 3,-i álláspontot. Nehezen hisszük el, hogy ilyen gyengeség gsakugyan bekövetkeznék,^de ha ez megtörténik, nem jelentheti azt, hogy Franciaország is feladja álláspontiát es félbeszakitsa a tervbevett egyezmények megkötésére irányúié erő re szili, ései t. .Az Echo de Paris szintén . ..... • elégedetlen az angolok magatartásával és általánosságban ugy véli nogy Franciaorszég ügyei igen rosszul állanak. v éi hét telt el a versaillesi szerződés széé^ttepése ota és semmi jele sem mutatkozik annak hogy az érdekelt hatalmak összefognának a veszéllyel szemben, ellenkezőleg, á meghasonlás egyre növekszik. " Sza/Vi ' A $ P á r i s, április 5.^ f agyar Távirati Iroda/ A ^rancia Bank március 29.-én lezárt és tegnap közétett mérlegében az aranykészlet 37 millió frankkal növekedett és ' 62,634 millió frankra rug. Az ércfed/.izet százalékszáma 80.76-ról 80^29—re szállott le. Sza/Vi 0 { Bukarest, április 5. /Orient Rádió/ Az európai_ . Duna-bizottság, melynek székhelye a Duna-delta Szulina- fmcllett ^okvó fan Silistra nevü városban van, most kezdte meg idei tavaszi ülésszakát. A bi- 4 zottság, amelynek hatáskörebe a Duna alsó folyásának, az úgynevezett "tengeri Dunának" az ellenőrzése tartozik Brailátvl a feketén-tengeri torkolatig, főként műszaki termé szetü kérdésekkel foglalkozik. A mostani ülésszakban, úgymint az utóbbi években is, elsősorban arrdl a kérdésről tárgyalnak, vai jon a' Szülina-ág, amelyen a tengeri hajók a Fekete-tengerről a Dunába befutnak, az itt gyakran fellépő homokosodás miatt mcgfelelő-o erre a célra, vagy pedig a delta valamelyik északabbra fekvő ágát volna-e célszerűbb a befutásra alkalmassá tenni. Ez a kérdés a szükséges munkálatokkal kapcsolatos beruházási költségek szempontjából fontos. Szükség esetén ezeket a költségeket együttesen kell viselniök a bizottság tagállamainak, akik közé Eománian kivül Franciaország, Anglia és Olaszország tartozik./A bizottság tehát nem azonos a Nemzetközi Duna-bizottsággal, amely Bécsben székel ós magában foglalja a Duna Val cm ennyi parti államát./ /MTl/ Ke/Ke
