Napi Hírek, 1934. december/1

1934-12-10 [0336]

Té § & e n f , december 10./Magyar Távirati Iroda/ A ma délutáni tanácsülés 1 fél négy órakor zártüléssel kezdődött. A nyilt. lést négy órakor nyitotta meg Vasconcellos elnök. Mielőtt a jugoszláv panaszirat tárgyalására áttértek volna, az elnök bejelentette, hogy a francia kormány irásba foglal ta álláspontját a terrorizmus nemzetközi leküzdése kérdésében és ezt az.. . , s, .* . iratot a tanácstagok között való szétosztás céljából be terjesztet tea népszövetség titkárságához. A francia kormány ebben a jegyzékben kifejti, hogy nézete szerint milyen alapon kellene megszerkeszteni a terrorizmus elleni nemzetközi egyezményt. A jugoszláv panaszirat tárgyalására áttérve a vitában elsőnek íitulescu szolalt fel, aki Rosszabb beszédben szállt vitába a magyar megbizott érveivel. Előrebocsátotta, hogy Románia ^azért csatlakozik a jugoszláv panaszirathoz, mert közte és Jugoszlávia között belső kapcsolat áll fenn. Románia teljes mértékben osztezik Jugoszlávia és Franciaország gyászában. Egyetért Jugoszláviával abban a követelésben, hogy a marseillei bűncselekményre világosságot kell deriteni és meg kell büntetni azoljat, akik e bűncselekményért felelősek. litulcscu itt tátért Eckhardt magyar megbizott felszólalásának boncolására és gúnyos vágást intézett Eckhardt személye ellen.' ^'magyar megbizott beszédét'hallgatva - mondott*.visszagondoltam azokra az időkre, amikor Románia és Magyarország hosszú eveken keresztül harcban állp.tt egymással az optánsügyben a népszövetség tanácsa; , előtt, ^z a vita, amelyben Magyarországot Appenyi Albert képviselte, emelkedett szinvonalu és" udvarias nangu volt. A mostani vita folyamán különös erővel éreztem át, hogy milyen nagy veszteség érte á népszövetséget és Magyarországot Apponyí halálával.* Eckhardt beszéde -mondotta- tele volt alaptalan állításokkal és kihivó támadásokkal* ^••jugoszláv perirat - folytatta Titulcscu - nem érinti Magyarország bccsületétT Jugoszlávia a marseillei merénylettel kapcsolatban. a nemzetközi közösség támogatását kéri a bűnösök megbüntetésére és a terroristák megfékezésére. Nem szolgálja a béke ügyétx az , aki ilyen kéreaeamel szemben a nemzeti becsületre hivatkozikm, ab« elérve t csinál és ilyen módon megakarja akadályozni a loyális és barátságos munkát, ami előfeltételét minden megbékülésnek. /Ae Másfajta ju magyar választ várt volna: tárgyi 1 agoshelyreigazitást, ha az adatokban tévedés volt; önkéntes felajánlkozást az együttműködésre azoknak a csel ek ed ettek nek a megtorlására, amelyek miatt Jugoszlávia panaszt emelt. Jugoszláviának mérsékelt és komoly előterjesztése után joggal számitott mas válaszra, A magyar válasz egyszerű tagadás volt és hangjában szokatlan módon kikivó. A tagadás azonban ....... bővebb boncolás utan csak formájában mutatkozik határozottnak, a kihívó magatartás pedig nemcsak az érdekeli fel ek re szőrit kőzik, hanem .% " " l \__ . ' . ' * • w ka magyar megbizott a tanács asztalánál kísérletet leltárra, hogy"bizonyos politikai tételeket hirdessen. Titulescu ezután sorra ment azokon a pontokon, amel ékben Magyarország összefoglalta a jugoszláv vádakra adott válaszát. Igyekezett kimutatni, ^hogy Magyarország tulajdonkénen mindenütt kitért a vád lényege elől és másra válaszolt, olyan kérdésekre, amelyeket ő maga állit fel, ahelyett, hogy a tényleges vádat cáfolná. Nem sokat számit az, hogy ki foglalkozott a j ankapusz tai menekült ek kato nai oktatásával. A kérdés az: a jankapusztai menekültek Végeztek-e ^ katonai gyakorlatikat, igen vagy nem. Ha nem, akkor miért nem helyezkedett Magyarország a tagadás álláspontjára mindjárt kezdetben, ha igen, akkor Hogyan volt lehetséges, hogy a magyar hat óságoki elnéztek olyan gyakorlatokat amelyek nem mentek gyermek|átékszámba. Ha igaz, hogy ^azok a fegyverek, amelyek a menekültek birtokában "voltak, a határontulr ól csempe szuton kerülték hozzájuk, a magyar hatóságokat mulasztás terheli, hogy erről nem tudtak. /Polyt.köv./ Har/üBó/Vi