Napi Hírek, 1934. december/1

1934-12-10 [0336]

A magyar megbizott azt állitja - folytatta Titule sci - hogy a menekültek csak törvénytelen uton szerezhettek he magyar útleveleket* Ez bevallása annak, hogy volt lehetőség arra, hogy törvénytelen uton magyar útleveleket kapjanak. Ha tehát voltak magyar Hatóságok, amelyek a törvény, sőt - megengedem - a magyar ^kormány akarata ellenére igy jártak el,,akkor kérdem, milyen rendszabályokat szándékozik tenni a magyar kormányé vétkes hatóságok ellen. Közvetlen felelősségről kell beszélni, ha az íny en rendszabályok elmaradnak. Ani a horvát menekültek és a magyar hatóságok köaötti érintkezést illeti, itt megfordítja Jug-oszlávia állitását és éppn azért tesz szemrehányáát a magyar hatóságoknak, hogy nem voltak érintkezésben a horvát menekültekkel és nem tudtak üzelmeikről. ^Hanyagságok és mulasztások so rozata történt - folytatta Titulescu. Nem all meg a magyar megbizottnak az az állítása, hogy az a menedékjog, ame]y etl/lagyarország a horvát menekülteknek engedélyezett, nem .lépte volna tul ennek a jognak szokásos határát. Nagybritannia vagy Svájc történetében sohasem fordult elő, hogy a menedékjogot ugy értelmezték volna, hogy ^meg tűrjék területükön olyan menekültek jelenlétét, akik fegyverekkel és lőszerekkel vannak felszerelve és más állam ellen irányuló terrorista cselekményeket követnek cl. A magyar megbizott nem hivatkozhatik az 1934 évi július 21«-i egyezményre. Hivatkozása csak akkor volna hatályos, ha az egyezményt követően tényleg nem fordultak volna elő terrorcselekmények. Az egyezményt azonban nem hajtották végre,^ illetőleg az nem volt hatályos, amitépen azt bizonyit, hogy az egyezmény utáni időben követtek el olyan qselekmónvek,et, ,amelyek végül a marseiilei gyilkosságra vezetteke. Titu/lescu itt felemlitette

; hogy 1932-ben a leszerelési értekezlet erkölcsi leszerelési bizottságában Románia inditványt terjesztett elő abban a kérdésben, hogy miképen akadályozzák meg minden egyes állam területén az olyan szervezkedéseket, am^lsek i degen^államok ellen irányuló cselekmények végrehajtására történnek . '._ < Románia ebben a kérdésben nemzetközi egyezmény" megkötés ét javasolta, an i t minden küldöttség elfogadott, egyedül Magyarország vonakodott bármiféle jogi kötelezettséget vállalni ebben az irányban. Most, hogy a jugoszláv királyt ésBarthout is meggyilkolták, Magyarország; ime elfogadja, hogy résztvegyen nemzetközi együttműködésben a nemzetközi terrorizmus megtorlása céljából* íitulescu ezután visszautasította a magyar megbizottnak azt az állitását, hogy a kisantant politikai mesterkedő sár folytat Magyarország el'en. Mindenki örömmel üdvözölte, hogy Jugoszlávia a népszövetséghez fordult és az erőszak helyett a jog utj át váiasztot ta vitájána.: elintézésé ro. Amikor Románia Jugoszlávia oldalán á±kx szintén azt Íjéin, hogy adják meg a szükséges elégtételt és háritsák el a béke veszélyeztetését, a nemzetközi együvé tartozás vezeti ebben a magatartásában és ezt nem lehet és nem szabad politikai fondorlatnak minősiteni. A magyar megbizott nem ismeri fel, hogy sokkal jobban szolf

£lja hazája ügyét, ha Magyarország önként megbünteti azokat,, akik hibát övettek el. Sokkal jobban szolgálja Magyarország ne mze ti becsületét, ha rendszeres tagadás helyett nyiltan beismeri, hogy közigazgatási tévedések történtek. A közvélemény elégtételt kivan és csak ak::or nyugszik meg, ha ezt me£^apja Genfben. A kérdés nagyon fontos és nem szabad ezt könnyedén elinténni, merf súlyos következményei lehetnek. Ami t ma még lehetséges elvégezni nemzetközi összefogással, az- esetleg holnap már lehetetlenné válik, /Bolyt.köv./ Tó/Bl/Vi 7e»"&k