Napi Hírek, 1934. szeptember/2
1934-09-21 [0331]
</, K?T 8 n f » szeptember 21. /Magyar Távirti Iroda./ á né^zövetri&*i/'ilíi blzo íí?ága # ma délelőtt 10 órakor tartotta ülését wllaíia-a tlt^nld^h^ *lés tárgya a kibebbségvédeImi sSrcődé'ef általánosításáról szolo lengyel ineitvány volt. 7közgyülés sa mellett B fJg1 a r ft llí^t! 1 ^ 3 kisebbsé ^ --i^éseÉ épségbe ntart 4Ausztrália képvi élője nem e llenzi a lengyel javaslatot, Kom tf f f zu í - n - ngl i a ^ ,ve p v íse ld j e, TI de n főp-csétőr,c melkedett szó^!efle^&?°? e • tal flJ 9 '^ogy a.lengya kormány akkor, amikor elégedetlenséget fejezi ki a.kisebbségi szerződések felett! azok általánosítását incitvanyozza. Bnand annak idején jónak látta, hogv bizoSvSs allamoK letesite e alkalmával a ki sbbségok védelemben,réslesü 1 felik! a kisebbségeknek azonban lojálisán együtt kell müködnSfez^l az IIS-kf 1 ?^ tartp-znak. , l2 1929.-1 madridi értetezf t egyhangúig Kimoneotta, hogy azok az államok, amelyek n-^gy földt-rületefciT kantai Í^SM^T* 4 ^ 1 * "Sí 3 * nrm ™ ö n : Sz tiségulöz, z4t I toDbl .^ll2 m P°leárokkal egyelő elbánásban részesitték. Frlalősség terhel trha.t bennünket a más államokba átutalt e nép-k sorsáért. aniaT1 , « kisebbségi szerződések ugy tekintendők, mint egy átmeneti Ki^toi^n^&T^ me f el # D természetesen módosithatók. ÜiiftíSS' 3 ? r0kke tfri-tsanalt set az volna azeszménvi állapot, ha Sr g 5SÍÍfíf+ a 5 nem « len ^° ^ükség rájuk. Ilisebbség és többség: nagyon ' b onyolult és szövevényes probléma. Angliában például bizonyára az angolok vannak többségben, do azért soha senkinek nem jutna eszébe, Stf y i^?S t ^f 1 i^ zembe !; • 6 r zt ? ssék kisebbségi voltukat, ^probléma T'o /T, . A kormányok nak/ fel adat a. hogy loyálisak lcgyencic kisebbségeikkel szemben. Ez / az a / különben a civilizáció jele és az államok jó hirnevánek követeimé ye. De a kisebbségeknek is loyáiisaknak kell lenniök az állam kormányával szemben. Edcn . bejelentette ezután, hogy Motta felfogását teszi magáévá. Nem szabad - mondotta - a nemzetek szövetségét egy ujabb kudarcnak kitenni azáltal, hogy egy értekezletet hivnak egybe, amelynek sikere nagyon kétséges. A kisebbség védclmóncpkerdósc speciális probléma; ez csak bizonyos államokra tartozik JS éppen ezért nem általánosítható* Áz olasz kormány nevében Aloisi báró szólalt fel. Kifejtette, ho^v a problémánál különböző tényezőket kell figyelembe venni. Ilyenek: a békeszerződések, a területi kérdések, az ügyes nemzetek közti különbségek. A probléma megoldására van egy illetékes szerv, amely a néps ovetség kebelén bclül~müködik, mégpedig az érdekelt államok képviselőinek bevonásával. A problémának megoldására ez a szerv hivatott. azután Franciaország képvis lője, Massigli, szólalt fel. aki mindenekelőtt Renanra hivatkozva Idézte a nemzet fogalmának meghatározását. Ennek a meghatározásinak a lén-.ege az. hogy e nemzet a nasy történelmi emlékek által es széfüzét t emberek közössége. Kijelentette Massigli,, hogy nm támogathatja Lengyelország indítványának azt a részét, amely külön értek zlet össze yhivasát kívánja, mert ez az értekezlet előreláthatólag kudarccal végződnél:, a Lengyelország által felvetett elv elfogadása végeredményben a mostani országhatárok módosítására és ennek foljtán bonyoldalmakra vezetne. Hivatkozot,t Massigli Bonssre is, aki megállapította, hogy a ^probléma bonyolult, szövevényes és összefügg a tö.ténelmi, a kulturális és a gazö. sági fejlődéssel egyará nt. . , Té/Té/Kö/t /Folyt, köv./
