Napi Hírek, 1934. szeptember/2

1934-09-21 [0331]

/Népszövetségi VI,. bizottság. .1. folytatás./ A probléma ^minden országban mint sui generis külön problémajje le át­nézik. A békeszerződések megalkotói egyes országokra kötelezővé tették a kisebbségi jogvédelmet, mas országokra nem. Ez nem megkülönböztetés volt. Egyes országok ugyanis területi me OTagyobbodásban részesültek és ezeknél az uj^az illető ország többségétől különböző népek jogvédelme szükségesnek mutatkozott. A békeszerződések nem tek int hot ők .öröké rvénvü­eknek, azok módosíthatók. Az a felfogása azonban, hogy Langyiország ügye az ország külön nemzeti problémája és nem sltalanositható. Eymans, Belgium képviselője, szólalt fal ezután. A béke­szerződések megalkotásakor - mondotta - különlagas intézte dése kre volt szükség. Az idevonatkozó rendelkezéseket az -gy-s országoknak be kell tartaniok. Tlllanzi a kisebbségi jogvédalrm általánosítását. Ezután általános érdeklődés mellett da Valóra. Írország kép­viselőja, emalkedett szólásra.A békeszerzpdéso k megalkotása kor - kezdte beszédét - cinikusan átcsatoltak nép-kot n gyik országból a másikba. A kisebbségi jogvédelem szent kötelessége a iíaimzrtak Szövetségén^k. A kisebbségi jogvédőim minimumára feltétlenül szükség van. Indítványoz­ta, hogy albizottságot küld jen-- k ki, amlyn-k az lenne a faladata, hogy tanulmányozza, ezt a -érdest ás elvegye annak a vádnak az élét, hogy az egyps államok között megkülönböztetés áll fönn. Különleges jog védalemro mindig szükség ksz. Telj?g mértékben magáivá tette ing­iia képviselőjének azt a nézetét, hogy a probléma ^kkor súlyos, ha agy állam fajtestvéroi^ol érezt-ti azok kisebbségi voltát. ró/Ha/L Haiti és Uruguay képvise lője/hot zászólás a után az e lnök^ki jelen­tette, hogy szeretné,hai vé ge t érne a vita és ennek megkönnyítése érdeké­ten arra kérte Lengyelország kiküldött jé t, hogy lehetőié g vonja vissza indi tv ányá t. Raczynski, Lengyelország képviselője, nagy figyelem mellett kijelentette, hogy a vita'hasznos volt, mert hozzájárult az eszmék^tisz­táz^sához. Örömmel állapította ms g, hogy az egyes államok szép számmal csatlakoztak a lengyel felfogáshoz, míg mások más álláspontot foglal­tak el. Az elnök kívánságának elég t teve ki jelente tta, hogy vissza­vonja javaslatát, f entart ja azonban kormányának a jogot, hogy a jövő alkalommal az indítványt újból előterjeszthess". Az olnök köszönetet mondott a lengyel kiküldött bölcs és lo­jális magatartás' ért és azzal a lengyel javaslat vitáját befejezték. Az elnök ezután Eckhardt ^ibor magyar fődelegátust kérte fel beszédének elmondására, Eckhardt Tibor beszédében többi között a következőkét mondotta: - Amikor Magyarország megQii££st kapott a trianoni békeszer­ződés aláírására, a Millerand-féle kísérőlevélben egyúttal biztosíté­kot kapott a szerződés igazs á ptalansága inak kiküszöbölésére A magyar kisebbségek jogvédelme és ennek a jogvédelemnek nemzetközi biztosítása előfeltétele volt annak , hogy Magyarország kényszerből átengedje^ _^ területeinek egy részét az utódállamok, javar a. Benes megnyitóbeszédé­bán elfelejtkezett megemlékezni arról, nogy a kisebbségi jo/gvédel-em erősen vissza fejlődőben van. jóllehet - amint azt de Válóra oly szépen kiemelte - a nemzeti kisebbségi jogok szentnek tekinthetők. A nemzeti­ségi kérdés békés megoldáséra például szolgálhat Svájc és Luxemburg példája. A Magyarországgal szomszédos államon azonban ahelyett, hogy pártfogásukba vermek kisebbségeinkot, megfordítva, azokat rendszeres el­nycDija,s*oanek folytán illuzerius a népszövetség minden garanciája . Ha/L /Eoly\í« k <>v./

Next

/
Oldalképek
Tartalom