Napi Hírek, 1934. április/2
1934-04-19 [0321]
Két irányban vaa szükség bizonyos f el ujitáso kra és tatarozásokra: elsősorban az államvasutak al- és fe lepitményfre]t kell • • jogerősitönünk/azután pedi<? az utakat nagyobb mérvben farban tartanunkJSze műimen őleg a bekötőutak hálózatának "további fejlesztése áll előttüiík feladatkéntmer t szer internhez a fontosabb rész az útépítésben, azután - amennyiben erre lehetőség marad - egyes nagyobb nemzetközi utaknak jobb-kar bajvaló helyezése, esetleg kiepire.se. Tudom, hogy a z idegenforgalom szempontjából is meglehetős jelentősége van az utkérdésnek, de azt hiszem, hogy az autós idegenforgalom e kilátásait kiflsé túlbecsüljük, s ha figyelembe vesszük, hogy mibe kerülne olyan autóstrada kiépitése, amelyen nem - t nagyon nagyszáma külföldi automobilista gyorsan, kényelmesen ésjlelkes ed és sel tudra véf i gszáguldai% „és néhány szép újságcikket elhelyezne, azt hiszem rgndivül rossz mérleghez jutnánk végeredményben; e néhány utazó diosére,te nqm éri meg az autóutak túlzott mértékben való kiépítését. Egy tovaVbbi vonatkozás, ahol szintén a mezőgazdasági értékesítés előmozdítását kívánjuk elérni, a vizi^álozat jobb építése, mert a Tisza és mellékfolyóinak vizihálózata nincs éléssé ^kihasználva a hajózás szempontjából. Itt jórészt műszaki kérdésiről van szo, amelyhez nem L érzem magam elég kompetensnek, azonban általános közgazdasági érzésem azt sugallja, hosy ezen a réven lehetne az illető vidékedértékesi tési árszínvonalát jelentős mértékben javítani* úgyhogy, azt hiszem, a Tiszáyntul egy részének kérdései közelebb jutná pf"megoldáshoz. Szírt igyekeztünk az idén legalább is jelezni, hogy ebben az irányban jobban kívánjuk a költségvetést dotálni. Ha ezeket a proWajfjmpontokat végrehajtíuk s azonkívül hozzáfogunk ahoz is, hosy az állama maga terhes adossáVgait rendezze, amelyek belföldön állnak fenn, akkor olyan tőkés züks égi ette 1 állunk szembe D, amely ma még szinte meseszerűnek látszik és am/elye t nan is fogunk egyszerre fedezhetni;így azt hiájíe^m,egye 1 őre elés beruházási •nrosram az,amit idáig mondottam. A beruházásokkal kapcsolatban Fen vő Miksa képviselőtársam az építkezési politika kérdését is szóvátetto . Azt hiszem, hogy ha valaki elolvassa azt, amit expozémban mondottam, világosan láthatja, ' hogy hajlandó vagyok bizonyos adómentesség megadására. Csak le kellett szegeznem bizonyos jelszavakkal szemben azt, hogv nem okvetlenül célravezető, ha azért, hogy átmenetileg jobb foglalkoztatást nvuftsunk/egy iparnak, tovább folyta tjük azt a lakásépítési folvamatot, amely az utoltó nyolc-kilenc évben Budapesten határozott lakás bőségre vezetett. Nem lehet az+ mondani, .hogy ezek az üres lakások nem emberhez méltók. Ufty lakást nagyon kis költséggel lehet lakhatóvá, emberhez méltóvá t enni 1 s ennek következtében az úgynevezett tatarozási program, a tatarozási hitelakció, s az^azzal kapcsolatos adókedvezmények ma sokkal célravezetőbbek, mint az uj épitjekozés. Mert ha igaz volna azaz elmélet, amelyet ujabban hirdetnek, hogy az ezáltal nagyobbodó forgalom folytán a közgazdságnak csak haszna van s a tőkék nem semmisülnek meg, akkor azt hiszem,hogy mindaz a tőke, amelyet 1927 -tői kezdve az országban — sokesetben építkezésekre - beruháztunk, nem semmisült volna meg. holott azt látjuk, hogy nagy része, bizony alaposan megsemmisült. A tőkét nem szabad olyan térre terelnünk,, ahol arra nincs szükség, nnrt mig a szétporlás után ismét akkumulálódik s ujab^ tevékenységet tud kifejteni, addig igen hosszú idő t-e lik el. Már pedig, nekünk az emiitett beruházásokra sokkal inkább szükségünk van, semhogy kockáztathas suk azt, hogy a ma meglévő tőkékot helytelen irányba tereljük s ezzel sürgősebb feladatok DE goldását a bizonytalan távoli jövőbe kitoljuk. Jól tudom azt is, hogy az építkezési ipart nem lehet egyik napról a másikra hirteJktn teljesen megvált ózott helyzétbe hozni. Ez a £őoka annak, hogy hajlandó vagyok bizonyos mérsékelt keretben olyan adókedve zmérp eket a dni, amelyek-az építkezési iparnak építési lehetőséget fosnak nyújtani. Nem ér te m a zonbsn , miért akarnak azzal a hirrcl kedvet csinálni az Erzsébet-sugár úthoz, hogy az - a m kedvezmények birtokában - a tőkének 10 százalékos"kamatozást fog biztosait ani. ORS ^Gosj.Eyí.LTÁ^ K szekció
