Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-28 [0315]
/Bethlen István gróf beszédének ///. folytatás./ —~ vo lna/ A gazdasági válság magával rántotta /az i£ar tekintélyes részét, a munkásságnak tekintélyesebb része lett volna munkanélküli s a pénz értékérek csökkenése az e^esz kereskedelmet, els jsorban pedig a fixiizetésü osztályokat és a tőkééseket, a betevőket érintette volna* Ma nincsen a világon többé szabadkereskedelmi irányzat, A gazdasági törvények szóbad érvényesülése elé akadályokat állitanak mindenütt, mégpedig azért, mert a szociális szervezkedés korát éljük, amikor minden társadalmi osztály arra törekszik, hogy a válságból rája háruló terheket áthárit sa másokra, ha lehet, áthárítsa a közre. Be nemcsak a szociális: szervezkedés korát, hanem a szociális szolidaritás korát éljük, azt a kort, amikor minden társadalmi osztály, foglalkozású ág a másikkal szolidárisán akarja és kell, hogy akarja azt, hogy az egyik foglalkozási ágat *rő bajokat és szenvedésekéi a másik is segítsen elhárítani. Ez tulaj donképen, az a tan. amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök ur /nagy éljenzés és taps/ a'nemzeti e y± : ég gondolatával fejez ki. Mindenki egyért és egy mindenkiért, Ha valamelyik foglalkozási á^at baj ér, azért valamennyi foglalkozási ágnak és az e?ász társadalomnak ^ az egész ország szervezett erejének helyt kell állania, még pedig megfelelő áldozatokkal s a kormány feladata az", hogy ezeket az áldozatokat, egyenlőén, igazságosan oscza szét a társadalom és'a foglalkozás valamennyi áfában. Ezt kivánja a magyar tg'rs. calom is, nemcsak"a kor szellőmé. Ez jut kifejezésre akkor, amikor a gazdatársadalom azt kéri, hogy le a közterhekkel, le az ipari árakkal, amikor azt kivánja, hogy a költségvetést szállítsuk le, hogy a kereskedelem túlzott haszna felett gyakoroljunk ellenőrzést, amikor a magyar társaaaloij tekintélyes része azt kéri; ho 'j az állás halmozás t szüntessük meg, hogy adjunk helyet az ifjúságnak, mert hiszen nem viselhet|. egyedül az ifjúság a többi korosztállyal szemben a mostoha gazdasági viszonyok következményeit. Ha mármost azt nézem, ho c *y mily en eszközök álltak és állanak a kormány rendelkezésére, hogy ezeknek azelveknek igazságot tegyen, és a terheket, amelyeket az összességnek viselnie kell, miként "tegye az egyes társadalmi osztályok és foglalkozási ágak vállára, akkor azt mondom, hogy mindent elkeli követni a mezőgazdaság ' megme ntése érdekében, mert ez nemcsak a mezőgazdaság', hanem a z egész ország es az egész nemzet érdeke . Az egész nemzeté, mért ma is a mezőgazdaság vállain épül fel ennek a nemzetnek az ereje s ha elpusztulni engedjük, pusztulásba megy az egész nemzet. /Helyeslés és éljenzés;/ Ha azt né zen, hogy milyen eszközök álltak és állanak a kormány rendelkezésére, ahhoz, hogy megmentse a mezőgazdaságot 'a teljes pusztulástól, azt kell mondanom, hogy ket ut áll nyitva számára. Az egyik a mezőgazdasági cikkek árának magasan tartása, illetve magasabbra emelése, a másik pedig a közteher csökkentése, az iparcikkek árának és a kamatterheknek csökkentése. Tehát vagy többet kap a gazda termeivényeiért - s ke 11 hogy többet kapjon értük - vagy pedig a gazdát sújtó terheket .kell csökkefitem addig' a mértékig, hogy az egyensúly a gazda háztartásában helyre áll ion. A kormány mindkét utat követte, mindkét uton igyekezett a gazdának^hasznára lenni, sajnos, azonban meg kell mondani, hogy a munka eredménye egyik irányban sem tökéletes s még tovább kell mennünk ezen a téren. En/Vá % /-Folyt, köv./
