Napi Hírek, 1934. január/2

1934-01-28 [0315]

Lássuk, milyen lépések történtek az első irányban. Ide tartozik a gabonáboletta fenntartása, a mezőgazdaság exportjának támogatása, a minőségi termelés felkarolása. Hiszen ha jobbminosegü gabonát termel a gazda, nagyobb árat kap érte. Ide tartozik az-a terv,~amely csak most ftg közelebbről testet ölteni az irányított gazdálkodás bizonyos neméhek bevezetése. ' Ha az elsőt veszem, a gabonabolettát, amelynek terheit a kormány részben a fogyasztókra, részben a szénbánya- és testvérvállalatokra, általában a részvény/társaságokra osztotta szét, a gazda tényleg hárompengős prémiumhoz jutott a'buzánál és a rozsnál. A boletta hatása azonban sohasem} veit és nem is lehetett ely-an, hogy emelje a belföldi árakat. Vannak ugyai egyesek, akik egyenesen azt mondják", hogy a bolcttának árcsökkentős látása van a belföldi piaccn^, véleményem szerint azonéan ez egyáltalán nem áll helyt, mert ha ma eltörölnék a bolettát, a buza ára nem emelkednék. Meggyőződésem szerint azonoan elérkeztünk oda, h§gy kell valamit tenni abban az irányban, hogy épen a két főtermémn^l, a búzánál és a rozsnál kieszeljünk valamilyen rendszert

4 amelynek segítéégével a gazda a bolettán kivül magasabb Belföldi árhoz jut. &z a kérdés fontos épen ezen a vidéken, hiszen a Tiszántúlon a gazdák tekintélyes része ma is ötven s zázalék erejéig buzá-7 val és ötven százalék erejéig rozzsal veti be földjét. Ennek az éghajlati viszonyok az okai. A nagyobb gazdák. . 30-40 száalekot termelnek ebből a két gabona-neműből s életkérdés - erre a vidékre, hogy a kormány olyan módszert gondoljon ki, amelynek segitségével a búzát és a rozsoá . magasabban lehessen P. belföldön ért éke siteni, lehetőleg olyan áron, amely mellett termelése rentábilissá válik. 1 , Ebből a szempontból beszéltek a gabonamonopólium behozataláról. Én elegendőnek tartrm az őrlési monopóliumot. Ma a. nagyőrlő kereskedelmi malmok s»gyik része leállt, másik része pfedig teljesítőképességének csak lo százalékai^ dolgozik. Nekik érdekük, hogy kenyszerszindikátusba álljanak össze s a malmok e grészét teljesen leallitsák, másik részét pedig teljes üzemben tartsák. Meggyőződésem szerint kenyszerszindikátusba kellene tömöríteni állami felügylet és ellenőrzés mellett valamennyi malmot, hogy a vámőrlő malmoknak e grésze vagy leálljon, vagy pedig lehetővé tegye azt, hogy a kormány megállapítsa a" belföldön fizetendő búzaárakat. Mert hiszen akkor abelföldön csak" egy szindikátus volna a vevő a kormány ellenőrzése mellett, ami természetesen olyan mértékig terhelné meg a fogyasztást, hogy a kivitelre kerülő gabonánál mutatkozó veszteség ezáltal kipotolódnék és ki egv enli tődnek. Ezt az eszmét melegen ajánlom a kormány figyelmébe, mert éneikül a buza- és rozstermelők olyan válságnak mennének elébe, amely többé—kevésbbé létüket tenné kérdésessé. Előkés zité a alatt áll az irányított gazdálkodás terve, amelynek tulaj donképe ni célja az, hogy azoknak a" termény éknek a helyébe, amelyekből feleslegünk van, elyan termel vényeket tegyünk, amelyeket a külföldön megfelelő áron tudunk elhelyezni, vagy olyan termeivényeket, amelyekből ma meg nem tudunk eleget termelni belföldi fogyás ztásra

# és igy külföldi behozatalra szorulunk. 'Ha megfelelő vámvédelemmel az efajta termelést - elég, ha csak a gyapjút emlitem'mint példát - a belföldi ár szempontiából olyan fokra lehetne emelni, ho?y a termelés rentábilis és kitérje szthe tő.vo Ina, azt hiszem, nem szabad idegenkedni sem az államnak, sem a gazdakozöns égnek attól, hogy egyes cikkeknél a teljes kötött gazdálkodásra térjünk át. Elkerülhetetlennek tartom ezt olyan cikkek termelésénél, amelyeknél a termelési és értékesítési módok lehetővé teszik ezt azért, hogy a belföldi árat a mainál sokkal magasabb szinvonalra emeljük és a belföldi magas és a külföldi alacsony ár között átlagárat kapjon a gazda, amely mindenesetre mavasabb volna, mint a mai alacsony ár. Gu/Vá /Folyt, köv./