Napi Hírek, 1933. május/2
1933-05-17 [0299]
/Német birodalmi gyűlés.II. folytat ás./Hitler folytatva/ - Ha tehát a német kormány nevében annak a kivanságra k adok kifejezést, hogy e nehéz kéraések tárgyalását minden szenvedélyesegto 1 mentesitsük, az nem a legcsekélyebb mertékben abban a valamennyiünkben élő felismerésben történik, hogy a mai idők válságának legmélyebb eredete épen azoknak a szenvedélyeknek köszönhető, amelyek a háború után a népek belátásét és bölcscségét clhomályositották. Mert a válságot előidéző valamcnnvi kérdés a békcezerződé s hiányain alapszik, amely nem volt képes a legfontosabb ős döntő kérdéseket az egész jövőre megfontolni ós tisztán és észszerűen megoldani, A népeknek sem nemzeti, sem gazdasági, sőt meg jogi Ügyeit és követeléseit sem oldotta meg a szerzőcbs oly módon, hogy az esz bírálata előtt minden időkre megállna inának. Érthető tehát, ha a revízió gondolata nemcsak e szerződés terto^kiséro jelenségei és kihatásai közé tartozik, hencm hogy a revizió'; me.guk a szerződ-js alkotói is szükségesnek tekintették és ezért ezt a szerződé sbc%jogilag is leszögezték, He. röviden rátérek azokra a problémákra, amelyeket e szerződésnek meg kellett volna oldania, ez ezért tortánk, mert -z e téren beköve tkc zctt^c sütő rtökmond ás következtében kényszer^-r.k állottak clo ^későbbi helyzetek, amelyek miatt r. népe k politikei é s gozd-sági v isz onyai annyit szenvednek, 7^-^*^ A politik-i nemzeti problémák a következők: Tobb évszázadon kr sztül nz ctrójp,i áll-.mok és hrtárvonásuk oly felfogásokból fejlődtek ki, -melyek kizárol az állani gondolaton alapultak, A nemzetiségi elvnek a muít évszázadban váló diadalmas előretörésé ffazáltal, hogy a más clo-^ j feltételeken al-pult államok ezeket az ui eszméket nem vették figyelembe számos összeütközés csiráját: . hintették el. A hagy háború befej .zésc után igazi béke értekezletnek nem lehetett volna n-gyobb feladata, mint e tény feli SE érésével hajtani végre az európai, államok uj/tagozódását. * . . . ... . . _ , Minél világosabban "födték az ilyen rendezés utján a néphatárok a 4 z államhatárokat, annál inkább ki lehetett volna küszöbölni egész sorát az jövendő összeütkö-ési lehetőségeknek, Európának a tényleges néphatárok f így el anb e vételé vei való ez a területi újjáalakítása lett volna az a történelmi megoldás, amely a jövőbe vetett tekintettel győztesekre és legyőzöttekre talán nem tüntette volna fel teljesen hiábavalónak a nagy háború véráld ezatait, mert ezzel a világnak megadta volna a lehetőséget a tényleges békére. TényLefe azonbn részben a dolgok nem ismeretében, részben a szenvedély és gyűlölet következtében oly megoldásokra határozták el magukat, a melyek uj összeütközések csiráját hordták magukal5o4,ogikátlanságuk és méltánytalanságuk folytán. A gazdasági kérdések , amelyeket,ennek az értekezletnek meg kellett volna oldania, a következők voltak: Európa mostani gazdasági helyzetét Nyugateurópa túlzsúfoltsága és e terület földjének bizonyos nyers-, anyagokb an való szegénysége jellemzi, amelyek ép e régi orsz ás ok kultúrája és megszokott életszinvala szempontjábólnélkülözhetetlenek. Ha Európa bizenyos megbékélését emberileg belátható időre meg akarták volna teremteni, akkor a bűnhődés, büntetés és jóvátétel stb. meddő és veszedelmes fogalmai helyett annak felismerése és figyelembevétele kellett volna hogy) hogy a a fogyatékos életlehetőségek mindig a népek összeütközésének forrása volt. /^iharos tetszés/ ,_._""7y»»*»\ Ahelyett, hogy a megsemmisítés gondoláiét prédikáltak vol-^ na, meg kellett volna gondolniok, hogyan lehetne végrehajtani a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok uj rendezését, aneiy az egves népek életszükségleteinek a lehet 8 legnagyobb mértékben eleget tesz. flem bölcs dolog egy néptől megvonni a gazdasági életlehetőségeket, tekintet nélkül arra, ítet?n ^Tetszé?7 ^ oaBÍB 10 Van ** utalVa ' *WkŰBatÍMi* m eZ6n & te ~ Ha/Vá K SZ ck,/ Foly t. tój v .^
