Napi Hírek, 1933. május/2
1933-05-17 [0299]
/Biroo almi gyü lé s^W. f oyt atá s. /Kit ler fb 1 yt atva. / Az a vélemény- hogyegy körülbelül 65 milliós nemzet gazdasági megsemmisítése más államoknak hasznos szolgála tolat tesz. e'zteleaség. Azok a népek, amelyek igy járnak el, az ok és hatás természetes törvénye alapján hamarosan meg fogjak érezni, hogy ugyanahhoz a katasztrófához vezetik okét, amelyet ők egy másik népnek szántak, A jóvátételek goncblata és azok végrehajtása ^Ivj&xxs a népek történetében valamikor iskolapéldája lesz annak t hogy a nemzetközi jólét figyelmenkivülhagyása mennyire ártalmas lehet mindenkire, /Helyes- • lés,/ A jóvátételeket tényleg csali a német kivitelből lehetett megfizetni. Ugyanabban a mértékben, obogy Neme törsz ágot a jóvátételek miatt nemzetközi kiviteli vállalatnak tekintették, a hitelező államok kivitelének is szenvednie kellett, A jóvátételi fizetések gazdasági haszna tehát nem állhatott arányban azzal a kárral, amelyet jóvátételekkel az egyes közgazdaságok nak okoztak. Az a kisériet, hogy ezt a fejlődést azzal hárítsák el, hogv a német kivitel korlátozását fizetések lehet evetét elére szolo hitelnyújtásokkal egyenlítsék ki, nem volt elég körültekintő és eredménye hamis volt. Mert a politikai köteleizettflégeknek magánadósságokká való átalakítása olyan kamatszolgálatra vezetett, amelyeknek teljesítése ezekhez az eredményekhez kellett hogy vezessen. , nj , , , . , , A legrosszabb dolog azonban az volt, hogy a belső gazdasági élet fejlődését mesterségesen akadályozták és megsemmisít ették. Az eladási világpiacokért való harc, azzal, hogy állandóan alacsonyabb árakat kínáltak* a gazdasági racionalizálási intézkedések kiélezéséhez vezetett. E fejlődés eredménye az, hogy népünk milliói munkanélküliek lettek. Ha azonban a jóvátételi kötelezettségeket doloei szoláltatásokra akarták volna szorítani, akkor cz az igy boldogított népek benső termelésének nem csekélyebb károsítására vezetett volna. Mert a szóba jövő mértékű dologi száLlitasok nem képzelhetők el anélkül, hogy a népek saját termelésének állományát a ic.gjiagyobb mértékben no veszélyeztetnél A versaillesi szerződés bifce ez, amely olyan korszakot nyitott meg, .amelyben a pénzügyi számolómüvé szet a gazdasági ésszerűséget felbontani látNémetország ezeket a rákényszeritett kötelezettségeket azok észszerütlensége és az előrelátható következmények ellenére öngy ilko sság) t jelent* hűséggel teljesítette. A nemzetközi gazdasági válság megdönthetetlen bizonyítéka ez állítás helyességének. Az általános nemzetköz 1 jogérzék helyreállításának gondolatét a versaillesi szerződés nem kisebb mertekben semmisítette meg, mert ez intézkedések indokolására NénetországDt bűnösnek kellett bélyegezni. Ez ép olyan egyszerű mint lehetetlen eljárás. A j vőben tehát mindig a legyőzöttek lesznek a bűnösök, mert a győztesnek mindig megvan a lehetősége, nogy egyszerűen megtegye ezt a megállapítást. I3gy nagy népoank másodrangú és második osztályú nemzetté való lefokozását oly időben jelentették ki, amikor a nemzetek szövetséget keresztvíz alá akarták tartani. /Helye sléw/ A Németországgal szemben való ez cz eljárás következéskép nem vezethet a világ megbékéléséhez. A legyőzöttek szükségesnek tartott lefegyverző se és védtelenné tétele, amely az európai nemzetek történetében hallatlan oljárás, még kevésbbé volt allaalmas hogy az általános veszedelmeket és a konfliktusanyagot csökkentse, hanem azoknak az örökös fenyegetéseknek, követeléseknek és szankcioknak az állapotához vezettek, amelyek, mint állandó nyugtalanság és bizonytalanság, azzal fenyegetnek, hogy az egész világgazdaság sirjává váljának. /Tetszés/ Ha a népsz öv e tse gbch bizonyos eljárásoknál elmarad a megfontolás a kockázat tekintetében^ ekkor az esztelenség könnyen győz a józan ész felett, A népszövetség legalábbis eddig ép a gyengéknek, a fel nem fegyvcrfeczcttcknök nem tudott ilyen alkalommal észrevehető segítséget nyújtani. Az oljran szerződéseknek, amelyeket a r. kx k élete megnyugtatására egymás között kötöttek, csak akkor van belső értoMik, ha mindenki őszinte egyenjogúságából indulnak ki. . , IsZ& /Folvt. kÖgR/zAGOSIEVi'.LTAK K szekció
