Napi Hírek, 1933. március/1

1933-03-01 [0294]

L ^London, március 1. /Magyar Távirati Iroda/. A Közelés Középkeleti Társulat /Near and toiddle East Association/ "Magyarország és a közeli kelet" cimmel előadóestét rendezett, amelyen nagy ,es előkelő közönség jelent meg. Az előadó-esten Oazalet konzervatív képviselő elnökölt. -» Az első előadó Bárdossy László dr. követségi tanácsos, a londoni masrvar követség ideiglenes ügyvivője volt. Bardossy Laszlo dr. .. fi

öyid bevezetés után azt a kéraést]

: i'el, miért van különösebb jeleníosegc Mropa ama részének, ahol Magyarország terül el. Eza,terület összekötő kapocs Nyugat és Kelet között, AZ ezen a területen elo nep választ m szet egymástól a szláv és germán tömegeket. A na gyarok bejövetele előtt ezen a területen nem volt szervezett állami élet. A földrajzi viszonyok .nagyban közre játszódták abban, hogy az a nemzet, amely itt aicart állami életre berendezkedni, csak ugy tehette ezt, ha a kereszténységhez es a nyugati kultúrához csatlakozik. Ennek szükségességét a magyarság hamarosan felismerte. Európa e részében " erős stabilizáló tényezőt Jelentő államot épített ki. A magyarságban nem volt úgynevezett imperialista törekvés. Sajft terüle téhez ragaszkodott, annak épséget .megveato. de uralmat kiterjeszteni nem kivánta, - amit hitvallásként fejez ki a-*Szozat"-nak ez a sora: Itt élned, halnod kell!''J^o < (j tí a kú

r^lmeny, hogy a dunai medence dél felé aránylag legkcvesbbe védett, magával hozza, liogv. a Balkan sorsa kihatott a Magyarország sorsara is. A honitva előrenyomul törökeket a magyarság.több mint egy szazadon at tartotta fenn útjában. A mohácsi ... vereség azonban sai- ' .nos nemcsak 150.évre vetette Magyarország nagy részét torok foglalás alá, ' de egész nemzeti fejlődésünk irányát megváltoztatta. A nemzet jövője szempontjából a^torok hódoltság következményei voltak a legsúlyosabbak. A' XI* szazad vegéig az ország lakossága túlnyomó többségében kgy«r volt. °

sak a törökHódoltság alatt kezdődött idegenek nagyobb arányú betelepítése. A torokok kivonulása utan a bécsi császári kormány rendszeresen telepített idegeneket, ugy hogy a XVII.század vége körül az ország néprajzi kepe teljesen mogyalFozptt. A magyarság a betelepedett népelemokoí nem kezelte idegenekként. Abban az íaóben a ... : nemzetiségi kérdésnek megunom volt jelentősége, A nyelvi kérdés nem játszott szerepet, mert 1848.lg latin volt a közigazgatás nyelve, F ' Csupán a vallási kézxiésQKJiek volt jelentősége Magyar ország on. ahol a vallási türelem elvét már a XVI.század közepén törvénybe iktatták. A nemzetiségek vallási önkormányzata is biztosítva volt. A nemesség nem szorítkozott kizárólag a magyarságra. Idegeneket nagyszámban vettek fel a nemesség kötelékébe. A faji különbségek ellenére is erős közösségbe vonták a nomzot olemoit a közös érdek, a gazdasági ">:*•;•* földrajzi erők államalkotó tényezői. Csak a XlX.század vege fele merültek fel jelenségek, amelyek megzavarják a harmóniát a magyarság és a nemzetiségek között, de ezek a jelenségek sem változtattak az állam és a nemzet egységének tényén, üizt az egyseget csak a trianoni békeszerződés törte szet, együtt a dunai medence csodalatos földrajzi egységével. A békeszerződés okozta • . súlyos veszteségek után a magyarság hamarosan felismerte, hogy az uj helyzet veszélyekkel van tele nemcsak a magyarság, hanem a Duna 'völgyében lakó valamennyi népelem számára, A békeszerződés gazdasági következményeit .könnyű volt előre látni. E következmények megelőzése és a nehézségek áthidalása érdekében a magyar kormányok már 1920'.legelo jén az osztrák kormánnyal szemben, 1921-ben kctizbvn a cseh kormánnyal szemben, majd az 1926,évben a jugoszláv kormánnyal szemben tettek kezdeményező leneseket,-sajnos azonban eredmény nélkül. - A magyar kormányok'a nemzetközi döntőbíróság elvét választották külpolitikájuk alapelvéülj, ennek szellemében a békéltető és döntőbírósági szerződések egész sorát kötötték meg. Magyarország az elsők között csatlakozott az úgynevezett ^ellogg-pak'tumhoz. A gazdasági válság a békeszerződésekkel teremtett helyzet következménye. A válság súlya egyformán kihat Európa minden áll .iára. A zűrzavarból ki=~ utat kell találni; csak jóakarat szükséges ahhoz,hogy a válságsujtetta államon az igazság és méltányosság elve alapján fogj: nak hozzá Európa újjászervezéséhez, J? i 4 ! " iWzx-U' B1/SZ /

J *Y K,>í " •" ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ' K szekció