Napi Hírek, 1933. március/1

1933-03-01 [0294]

/A Közel- és Középkeleti Társulat vitaestjének folytatása/ / + . i r /J? 0 fi L . 6a 1 d . á ? t 1 vita követte. Llewellyn-Jones száladéivü nemzeti parti képviselő kijelentette, hogy egyetlen ügy sem érdemli meg annyira a rokonszenvet, mint a hazájuktól elszakitott magyarok sorsa, akikneK " szama az egész magyarság egyharmada. Fájdalom, nagyon indokolt az a pa­nasz, hogy a magyar kisebbségek nem élvezik a számukra szerződésileg biz­tosított jogDkat s e szerződések megsértése egész Európa békéjét vészé­lyezíOv1. . j..-,-, ü J?bb, súlyos aggodalmakat kelt Európa helyzete iránt a kis­antantállamok szövetkezése, amely Európa történekében példátlanul allo uj szervezet keletkezéséhez vezetett. Ebből a szövetkezésből két sú­lyos t veszély állhat clo: 1/. Az uj alakulat, amely majdnem teljesen körül­veszi a kis Csonkamagyar országot, azt vámtarifáinak felemelésével és egyéb kori át ozásokka.l/ te 1 jesen tönkreteheti. 2/. Az uj csoportosulás Európát ket /gazdaságilag/ ellenséges táborra oszthatja. Ha ugyanis Franciaország és Lengyelország is csatlakozik az uj csoportosuláshoz, an­rak ellensúlyozására Németország. Olaszország, Magyarország és Ausztria esetleg kenytekn lesz összefogni. Szónok attól tart, hogy a kisántánt­szerződes beláthatatlan időre elhalasztotta, sőt talán végleg megsemmisí­tette a dunai államok megegyezésének a lehetőségéi. Anglia közvetlen ér­deke minden olyan politika előmozdítása, amely visszahozhatja Közép­europa jólétét és megbékélését. Commander Millmann.mint a nemzetközi Duna-bizottság tagja, több even át elt Magyarországon. Kijelentette, hogy nemcsak a magyarok és Európa, hanem általában a civilizáció is keservesen megsínylette Magyar­ország feldarabolását, amit sem politikai, sem gazdasági érvekkel nem lehet védeni. Az utódállamok azon az. x alapon formáltak jogot a magyar területekhez, hogy ott fajrekonaik élnek, holott ezek épen a magyarok yena égsz ere tc tének köszönhették, hogy a magyar állam keretébe tartoz­tak. A magyar közigazgatás mindig becsületes és eredményes volt, amit az utódállamokról nem lehet elmondani. Nyugat curópa cl som tudja képzelni, hogy milyen hallatlan korrupcióval és terrorral és a kisebbségi szerző­dések milyen lábbaItlprásával kormányozzák ezek az államok az uralmuk rlá került kisebbségeket. Ezután Moorc ezredes, konzervatív képviselő, kijelentette, hogy nem volna annyi szenvedés a világon, ha a békeszerződések nem ugy jöttek volna, létre, mint ahogyan r. vcrsaillesi és trianoni békeszerződések lét­rejöttek. Ezeket a félelem és a boszu, valamint n lényeges körülmények ismeretének teljes hiánya szülte. Amíg e szerződéseket nem módosítják, nincs kilátás a világra, nehezedő bajok enyhülésére. Sir Edward Boyle Lalkánbizottsági tag szerint a békeszerződé­sek területi határozmányainak módosítása elkerülhetetlen, amire Rother­mere lord gyakorlati javallatokat is tett. Igazságos az a követelés, hogy a Magyarország területével összefüggő magyorlakta területek az úgyneve­zett Rcthcrme-re-vona] ^mentén visszakerüljenek Magyar országhoz. Ha ez meg­| történt, amihez az utódállamok nagyon könnyen hozzájárulhatnak, megnyílik t az ut a dunai államok népei előtt a barátságos és áldásos együttműkö­déshez. • VA Balkánbizottságnak tudvalevőleg nagy; része volt annak a han­gulatnak a megteremtésében, amely az angol közvéleményt a béke feltételek elfogadására bírta») I Sazalet kapitány ? konzervatív képviselő, a gyűlés elnöke, ki­emelte, hogy kevés ország iránt érez Anglia olyan meleg és őszinte rokonszenvei és barátságot, mint Magyarország iránt, ami némileg vissz­hangja a magyarok Anglia iránti barátságának. . , /Vége kcy./

Next

/
Oldalképek
Tartalom