Napi Hírek, 1932. június/1
1932-06-03 [0276]
/A kééviselőház egyesitet 1 bizottságainak ülése. I. folytatás./ Fabinyi Tihamér általánosságban elfogadja a javallatot, mert az összeférhetlenség kérdésének közmegnyugvást kelté szabályozását sürgősnek tartja. A világon egyetlen ös széf érhetlens égi törvény sincs, amely ne a taxativ felsorolás rendszerét követné s így mi sem elég6dhetünk.meg néhány általános-elv puszta kimondásával. 31 világ és jogászi lag is a taxáció a helyes. Alkossunk szigorú és szabatos törvényt és hajtsuk azt pontosan végre, de vigyázzunk arra, hogy ne bélyegezzünk meg egy foglalkozási ágat sem és ne zárjuk ki a parlamentből a gazdasági szakembereket. Talán egészen másként alakult volna a nemzet sorsa, ha 1867 ota nagyobb számú gazdasági szakember ült volna a közjogi vitatkozók helyett a parlamentben. A leisóházra vonatkozó összeférhetlenségi szabályoké formailag külön fejezetben összegyűjtve kell elhelyezni s tartalmilag is ki kell azokat még egésziteni. A döntést parlamonti biróság ele kell terelni, de ehhez szükséges, hogy az a legteljesebb mértékben birja a pártatlanság és függetlsí-g-: garanciáit. , / •• Propper Sándor azért szólal fel. nehogy pártja állásfoglalása félreértés alapiaul szolgáljon. Az összeférhetlenség megszüntetésének legfontosabb biztosi téka a titkos választás ás a sajtószabadság. Junktimot lát az összeférhetlenségi törvény és a választójogi törvény között. .PrGJudikálunk'ogy uj parlamentnek, amely titkos választójog alapján iön maid össze. Az ilyen parlament jobban tudná megoldani ezt a kerdast. Szabad kritika,üldozésmontos kritika jogát követeli a sajtó szamara, mert ez csökkentené az összeférhetlenség eseteit. A szocialista partnak nincs mit felnié az Összeférhetlenségi torvénytől, kivé/e a sajátéra vonatkozó szakaszt és a választók ügyeinek ellátását célzó szakaszt. Kifogásolta, hogy a 1 választók ügyes-bajos dolgaiban anyagi indok nélkül eljárni ne lehessen. Kifogásolta azt a^iagy hatalmat, amelyet a javaslat az elnöknek ad a ami ellentétben van a parlamentarizmus elveivel. Hivatkozott az angol példára, ahol az elnök pártokon felül áll, ahol ennek folytán egyöntetű a bizalom az elnökkel szemben. Kérte a minisztert, fontolja meg a kifogasolt két paragrafust; A két törvényhozás közötti teljes egyöntetűséget szüks gesnek tart ja.'Olyan törvényt vár, amely az egész közvéleményben közmegnyugvást kelt. Csatlakozik Györki Imre kisebbségi véleményéhez. Miután több felszólaló nem volt, az elnök a vitát bezárta. Zsitvay Tibor igaz ságügy miniszter köszönetet mondott a felszólalásokért, majd hangaulyozta, nogy a törvényjavaslat szükségességét senki sem vonta kétségbe. Nem osztozik abban a felfogásban, hogy nincs szükség összeférhetlenségi törvényre, nem elég ezt a kérdést csak az erkölcs ellenőrzése alá helyezni. A hatályban levő törvény módosítására szükség van. 1901 óta az élet sokat változott; az állami élet nagyobb mértékben kiterjeszkedett s e gazdasági élet is uj alakulatokat hozott létre. A változott helyzetet figyelembe kell venni. A további ok, ami szükségessé teszi a reformot, az, hogy az összeférhetlenségi bíráskodás az eljárási szabályok hiányai miatt nem válthatta be a hozzá .fűzött reményeket. Nem áll az, hogy parlamenti él6tünk t orkölcii nívójának emelése teszi szükségessé a reformot, mert parlamenti él etünk, ni vój a, hála Istennek, kifogástalan, hanem szükségessé teszik a fent emiitett jogpolitikai okok. Nem osztozik Nagy Emil akotmányjogi aggodalmában, hogy pártközi értekezletnek kellett volna a javaslatot előkészíteni* A korába azonos tárgyú törvényeknek előkészítése praktikus sági okokból történt pártközi megállapodások utján. Ha ez annál inkább nehezebb lett volna, mert a felsőházra is ki kell terjeszkedni, ott pedig pártközi megállapodások nem juthatnak érvényre. A közvéleményben is nagyobb megnyugvást kelt, ha a törvényalkotáíí rendes utján járunk;: és mellőzzük a partközi egyezkedéseket.. . ' ' /Folyt, köv./
