Napi Hírek, 1932. június/1
1932-06-03 [0276]
/A képviselőház együttes bizottságainak ülés. II. folytatás./ A reformot novelláris uton nem lehetett megoldani, mert az 1901;XXIY. t.c. novelláris módosítása utján csak roppant kompliKált, áttekinthetetlen javaslatot lehetett volna kósziteni. Nem lehet metpldani a kérdést ugy sem. hogy csupán általános elveket foglaljunk törvénybe. . Ez^bizonytalánná tenne a helyzetet, már-pedig ezen a téren mindenkinek számara biztos helyzetet'kell teremteni. A javaslat helyes középutat foglal el az 1901:XXIY. t.c. túlságos kazuisztikája és az elvek puszta törvénybeiktatása között. Nem zárkózik el módositó indítványok elől, de ahho^ ragaszkodik, hogy a javaslat eredeti célját,a parlament függetlenségé^ és a parlamenti élet tisztaságának megőrzését megóvja. A szöveg tökéletesítését célzó indítványok t is örömmel fogadja. Nem fogadja el helyesnek azt a felfogást, hogy mentelmi jogi kérdéseket nem kell ebbe a javaslatba felvenni. A mentelmi jognak vannak olyan kiágazásai, amelyeknek szoros összefüggésük van az Összef érhetlenségi joggal, ezeknek szabályozása elől tehát nem térhetünk ki. t A közbenjárási összeférhetlenség szabályozásában az vezeti. , hogy a parlament tagjai függetlenek legyenek a kormányhatalomtól is, dc a választóik felé is abban az értelemben, hogy megszűnjék az a helytelenfelfogás, hogy 9 képviselői, a választék ügyes-bajos dolgainak elintézője. ' . Fontos kérdés a felsőházi tagok összef érheti anségének szabályozása. Altalános elvül elfogadja, hogy egység esen ke ll szabályozni''" az összeférHetlonscgct mind c kot ház tagjaira: különbséget kell tenni azonban ott, ahol azt a két ház eltérő összeállítása és eltérő közjogi helyzete indokolja. Elvi jelentőségű fontos kérdés az is. hogy milyen bíróság. Ítélkezzék. Az összeférhetlenségi bíráskodást nem tartja a közigazgatási , vagya rendes bíróság hatáskörébe tartozónak. Az összeférhetlenség kérdése magának a törvényhozótestületnek ügye. ezt saját testület-k körében kell elmtézniök. Magának a bíróság összeállításanak kérdésében szívesen lát, minden olyan indítványt, amely annak legtökéletesebbé tételére vezet. jNózete szerint alig lehet megnyugtatóbb megoldást találni, minthogy a két ház elnöke jelölje ki a bíróság; tagj ait, A tapasztalat azt mutatja,hogy az eféle feladatot megnyugvással lehet az elnökökre bizni. ezt ? jogot mindig pártatlanul gyakoriták. Nem zárkózik el Bródi indítványa elől, hogy az eljárás komolyságának és kontradiktatórius jellegének megóvására a közérdek képviseletét megszervezze. Ismételten visszatérve a Nagy Emil által felhozott aggodalmakra, meggyőzően bizonyította, t hogy azoknak nincs kellő alapjuk, majd azzal a felhívással zárta be szavait, nogy a részié- ' tes vita'során a legnagyobb megértéssel mérlegeli az összes indítványokat, hogy a közvéleményt a'Iegtelj esebb mértékben megnyugtató javaslat kerüljön a ház plénuma elé. Az igazságügyminiszter beszédét az együttes biz«ottság egyhangú tetszéssel fogadta. Nagy Emil szólalt fel ezután személyes kérdésben s^krjelentette, hogy az igazságügyminiszter konciliáns és meggyőzed felszólalása után a javaslatot általánosságban a maga részéről is elfogadja. Az együttes bizottság ezután a javaslatot általánosságban 6gyhangulag elfogadta. A szavazás során a szociáldemokrata bizottsági tagok nem voltak'jelén. A bizottság a javaslat részletes tárgyalását kedden, junius 7.-én délelőtt 10 órakor tartandó ülésén kezdi meg.'
