Napi Hírek, 1932. február/1
1932-02-09 [0268]
A külügyminiszter beszéde után Gratz Gusztáv szólal t fel. Örömmel üdvözli, hsgy a külügyminiszter előadásában a gazdasági kérdések j átszőtték a legfontosabb szerepet* Nézete szerint az eddigi tapasztalatok alapján a gazdasági kibontakozásra uj utakat kall keresni. Ez kulönös ; on a mezőgazdaság szempontjából sürgős es fontos. Bgy véli. hogy/. _x.v. alternatíva állhat a magyar kormány rendelkezésére, amelyeket cgyenKént vagy esetleg kombinálva mag lehetne- próbálni. Helyesli a kormány gazdasági politikájának irányait, de szükségesnek tartja, hogy a többi gazdasági Ishotőség is kihasználtassák. Részletesen elemzi^agyarország és a szomszéd államok közti gazdasági összműködés kéraését. Elsős orban célszerűnek tartaná a prefcrenciális londszc-r kiépítését. Az agrár államokP működéséről az a nézete, hogy annak a jelenlegi időpontban több kilátása lehetne a sikerre, mint a múltban volt. C^p^ Farkas Tibor kiegészítő felvilágosításokat kér a kormánytól néhány politikai ? gazdasági és pénzügyi kérdésről. A normális gazcasági viszonyok helyreállítását nagyobb gszehsagi egységek megteremtése nélkül n*hezcn tudja elképzelni. Peycr Károly elsősorban pénzügyi és gazdasági természetű kérdéseket intéz a kormányhoz. Bizonyos kiegészítő felvilágosításokat kór a Csehszlovákiával folyamatban levé gazdasági, tárgyalásokról. Nem tartja meg engedhet ének, hoey ezde esetlek a tulmagas ipari vámvád elem miatt húzódjanak c ; l. Példákat Hoz fel arra nezvo, hegy a vámdédele m a magyar tömegek életét mily mértékben és milyon árucikkekben drágítja meg. Rámutat az agrárolló kiszélesedésének káros hatásaira. Nézete szerint a kormánynak kötöt : devizagazdálkodás mellett módjában van az árak alakulására kihatni. A továbbiakban kifejti azokat az aggályait, amelyeket a cloaringogyezmények megkötésével szemben táplál. N-m tartja megnyugtatóknak a külügyminiszter ismertetéseit a nemzetközi Fizetések Bankjába törtónt legutóbbi átutalásra vonatkozólag. Nézete szerint a transzfer részleges felfüggesztés ét erre a fizetésre is ki kellett volna terjeszteni. Nemzeti Vagyonnak tekintendő nomcsak alkülföldön levő vagyon&Jbsnen az az élő erták is, amelyet a külföldön! dolgozó magyar munkásság képvisel . Ennek az élő értéknek a megmentése sürgősobb, mint a holt javaké. Nem az átutalt összeg nagyságát kifogásolja, mint inkább az elvet, amelynek alapján ez megtörtént. Nem tudja, vájjon 1933-ban tényleg be fognak-e folyni idegen devizákban azok az értékek, amelyekről a külügyminiszter megemlékezett. De ha igen, akkor ezeket a tulajdonosok feltetlenül az állam rendelkezésére kell hogy bocsássák, k tf " ki! fí íí v C^^^^^AVA* Eckhardt Tibort elsősorban a napi megélhetés, a közeljövő problémái érdeklik. Helytelennek tartja, hogy a kormány S»K esetben túlzott optimizmust hirdet. A komoly és őszinte "kralóság feltárását kívánja. Magyarország központi problémája a mezőgazdasági termelés értékesítésex és rentabilitásának emelése. Ennek lehetőségét nem látja annyira biztosítottnak, mint a kormány. Nem bízik a külföldi segítségben, mindent csak magunktól várhatunk. A kül- ós gazdaságpolitika eddigi módszerei nem bizonyultak eléggé hatályosaknak és a külügyi kormányzat legfőbb feladata, hogy ujakat találjon. Nézete szerint a segítség vagy vámuniókban, vagy az árucsere rendszerének kiépítésében található meg. Sajnálja, hogy a német-osztrák vámunió nem sikerült, mert ehhez Magyarország is csatlakozhatott volna. Néhány lehetőséget sorol fel, amelyet a mezőgazdasági "termékek jobb értékesítése szempontjából tekintetbe jöhetnek. Figyelmeéteti a kormányt, hogy gyorsan kell cselekednij mert különben súlyos veszedelmek fernyogetik a mezőgazdasági termékek értékesítésének lehetőségeit. /Folyt, köv./
